Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója
a nyers kecsketej útján terjedő fertőző megbetegedésekről

A nyers kecsketej fogyasztása nem először okoz megbetegedéseket, köztük súlyos agyvelőgyulladást (encephalitist) Magyarországon.

Az állatról emberre terjedő fertőző betegségek, úgynevezett zoonózisok között számos olyan akad, amely a tej közvetítésével terjed. A kórokozók egy része, pl. a kullancsencephalitis vírusa, a veszettség vírusa vagy a brucellózist, liszteriózist és a tbc-t okozó baktérium a tejelő állatok fertőződését követően, a tejben fertőzőképes mennyiségben képes kiválasztódni. Más esetekben a nyers tej, mely kiváló táptalaja a mikroorganizmusoknak, a fejés, a szállítás, tárolás során szennyeződik veszélyes kórokozókkal. A tejben meglévő vagy később a tejbe jutott vírusok, vagy baktériumok a tejet nyersen, hőkezeletlenül fogyasztóknál súlyos, akár halálos megbetegedéseket okozhatnak. Ugyanígy veszélyt jelenthetnek a hőkezeletlen tej felhasználásával készülő tejtermékek, pl. a sajtok is. A fertőzések megelőzésének legegyszerűbb és leghatásosabb módja a nyers tej pasztőrözése vagy forralása, mely a tejben meglévő vagy oda bekerülő vírusokat, baktériumokat biztonsággal elpusztítja.

Táplálkozás-élettani szempontból nem indokolt a nyers tehén vagy kecsketej fogyasztása. Nincsenek olyan előnyei a nyers tejnek a hőkezelt tejjel szemben, melyek miatt érdemes volna a fertőzés veszélyét kockáztatni. Az egyes tejtermékek pl. sajt és túró minőségét kifejezetten javítja is, hogyha a gyártáshoz pasztőrözött tejet használnak fel. Sajnálatos tévhit, melyet egyes természetgyógyászok is terjesztenek, hogy csakis a nyers tehéntej vagy kecsketej az, mely teljes értékű táplálék és így szinte kizárólagosan segít az egészség megőrzésében, a betegségek kivédésében.

A hazánkban és néhány európai országban időről-időre fellépő tejjárványok a tejet hőkezeletlen formában fogyasztók körében fordulnak elő. Az elmúlt hetekben Zala megyében kialakult járvány kapcsán a betegektől vett mintákból az Országos Epidemiológiai Központ laboratóriumában igazolták a kullancsencephalitis vírusának kórokozó szerepét. A fertőzést a betegek a zalaegerszegi és a szombathelyi piacon, valamint a Zala megyei Lakhegy községben lévő kecsketartó telepen árusított nyers kecsketejtől kapták. Az állatállomány vizsgálatát az állategészségügyi hatóság megkezdte. Függetlenül a vizsgálat későbbi eredményétől, már most kijelenthetjük, hogy a megbetegedések megelőzhetőek lettek volna, ha a kecsketejet fogyasztás előtt felforralják.

Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy termelőnél és piacokon árult nyers kecsketejet, tehéntejet csak forralás után fogyasszanak. Nyers tejet ne igyanak, de különösen kisgyermeknek, idős személynek ne adjanak. A kereskedelemben kapható tejipari termékek hőkezelt, pasztőrözött tejből készülnek, ezért fertőzésveszélyt nem jelentenek.