Rendhagyó módon fogadták a sajtó képviselőit az iskola diákjai, akik egy flashmob (szervezett akció, villámcsődület) során cukrozott üdítőitaloktól szabadultak meg és PET palackokat tiportak össze, egyszerre több tucatnyian. Ezt követően csapvízzel koccintottak, jóízűen elfogyasztva azt. A budapesti Csata utcai általános iskola büféje egyébként egyike azoknak, ahol csak egészséges enni- és innivaló vásárolható.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a NETA hatásvizsgálatát az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézettel (OÉTI) együttműködve végezte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértőivel együtt, a WHO és a Magyar Kormány közötti kétoldalú együttműködés keretében. A projekt keretében a gazdaságstatisztikai adatok elemzése mellett a felnőtt lakosság 1000 fős reprezentatív mintáján, személyes, interjú alapú felmérésre, illetve internetes alapú gyártói felmérésre került sor.

A 18 év feletti magyar lakosság kétharmada hallott, olvasott már a népegészségügyi termékadó bevezetéséről. A megkérdezettek kétharmada tudott arról, hogy a cukros üdítők, energiaitalok, előrecsomagolt édességek és sós snackek a NETA hatálya alá esnek és vélte úgy, hogy ezen termékek ára emelkedett a termékadó bevezetését követően. A jogszabályi rendelkezésekkel ellentétben a megkérdezettek negyede a mustárt és ketchup-t, 16%-uk a 100%-os gyümölcsleveket is az adó hatálya alá tartozó terméknek tartotta.

A NETA hatálya alá eső termékeket vásárlók 25-35%-a jelenleg kevesebbet fogyaszt a NETA köteles termékekből, mint egy évvel a felmérést megelőzően. Azok a fogyasztók, akik az előrecsomagolt édességből és sós snackekből kevesebbet vásároltak, okként több mint 80 %-ban az áremelkedést említették meg, és kevesebb mint 20 %-ban azt, hogy a termék fogyasztása egészségtelen. Az italok esetében – bár valamivel alacsonyabb arányban (60-70%) – is többségben voltak azok, akik a fogyasztás csökkenését a megemelkedett árakkal indokolták, valamint itt is a második leggyakrabban megjelölt indokként a termék egészségre kifejtett káros hatását említették. A legkifejezettebben az energiaital-fogyasztás csökkenése esetében jelent meg indokként a termék egészségtelen jellege (említések aránya 38%).

A kutatás során 500 olyan vállalkozást kértek fel információ-szolgáltatásra, amelyek az elérhető céges adatok alapján vélhetően fizettek NETA-t a 2011. szeptember és 2012. augusztus közötti időszakban. A felmérésből kiderült, hogy az összes NETA 60-70 százalékát 53 vállalkozás fizette be. A válaszadó gyártók kb. 40 százaléka változtatott a receptúrán, a káros összetevő(k) mennyiségét kétharmaduk csökkentette, egyharmaduk teljesen eltávolította. 86 százalékuk jelezte, hogy a NETA-t teljes mértékben beépítette az árakba. Az adónem bevezetése miatt átlagosan 29 százalékkal emelkedett a termékeiknek az ára, az adó bevezetését megelőző hónaphoz (2011. augusztushoz) képest, míg a forgalom 27 százalékkal csökkent. A termékeik árának emelkedésében, illetve a forgalom csökkenésében – a NETA bevezetésén túl – a legnagyobb jelentőséggel az alapanyagok árának növekedése és az ÁFA emelkedése játszottak szerepet.

A nyilvánosan is elérhető cégadatok gazdasági elemzése azt mutatja, hogy a NETA döntő részét befizető legnagyobb 35 vállalkozás mérlegadatai (nettó árbevétel, adózott eredmény, átlagos statisztikai létszám) 2011-ben, a 2010-es évhez viszonyítva pozitívak voltak. 2012-ben 19,05 milliárd forint befizetés teljesült a NETA-ból, ami az előirányzott 20 milliárd forinttól mindössze 5 százalékkal marad el. Az eltérés oka, hogy egyes energiaital gyártók folyamatosan kibújtak az adófizetés kötelezettsége alól.

Összefoglalva az eredményeket, megállapítható, hogy a NETA elérte népegészségügyi célját, mert a lakosság széles tömegeinek figyelmét hívta fel arra, hogy egyes élelmiszerek fogyasztása az egészségre káros hatással lehet. E termékek fogyasztása jelentősen csökkent, a bevételi előirányzat csaknem teljesült. A NETA-ból származó költségvetési bevétel az egészségügyi dolgozók béremeléséhez jelentős mértékben járult hozzá. Az adó gazdaságilag nem lehetetlenítette el a nagy befizetőket, és ösztönzőleg hatott a termékek receptúráinak egészségesebbé tételére.

WHO Magyarországi Iroda

Országos Egészségfejlesztési Intézet

Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet

ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály

A sajtótájékoztató képekben:

Mennyi az annyi? A cola kockacukorban számítva 71 db, a csokis keksz 27, a fehér csokoládé 21, míg a csapvíz 0

Békésen kezdődött: a gyerekek előtt az ártalmas üdítők

Harciasan folytatódott: a cukros üdítőket lavórba öntötték

A talpak alatt a flakonok

A csapvíz finom és egészséges!

A sajtótájékoztató előadói balról jobbra: dr. Vokó Zoltán, dr. Pusztai Zsófia, dr. med. habil. Martos Éva

Büfé-kínálat a budapesti Csata utcai általános iskolában