Tisztelt Látogató!
E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Kérjük, hogy a dokumentumra való hivatkozást megelőzően az ÁNTSZ központi (www.antsz.hu), valamint az országos intézetek honlapjainak aktuális tartalmakat megjelenítő oldalain szíveskedjen tájékozódni.
Mintegy 3,7 milliárd forintos támogatással indul az alapellátás megújítása négy hátrányos helyzetű kistérségben
A Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében mintegy 3,7 milliárd forint összértékű Alapellátás-fejlesztési Modellprogram indul négy hátrányos helyzetű észak- és kelet-magyarországi mikrorégióban: Berettyóújfalu, Borsodnádasd, Heves és Jászapáti térségében. Ez képezi a hazai alapellátási rendszer fejlesztésének az egyik pillérét. A MOM Kulturális Központban megrendezett ünnepélyes megnyitón Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár és Jean-Franҫois Paroz, Svájc magyarországi nagykövete, a társágazatok vezetői, az együttműködésben résztvevő konzorciumi partnerek, szakmai és civil szervezetek, döntéshozók, egészségpolitikusok, valamint a program során megalakult négy praxisközösség dolgozói jelenlétében mutatták be a programot.
A Semmelweis Terv az alapellátást az ellátórendszer kulcselemének tekinti, melyet prioritásként kell kezelni, és „ösztönözni szükséges a helyi területi és szolgáltatói együttműködés elmélyítését a praxisközösségek, kistérségi alapellátási központok kialakítása, illetve a védőnői hálózat, valamint az otthoni szakápolást, hospice ellátást és szociális gondozást végző önkormányzati, civil és egyházi szervezetek munkájának szorosabb integrációja irányában.”
E központi egészségpolitikai koncepcióval összhangban, egy éves előkészítést követően indult el a Népegészségügyi fókuszú Alapellátás-fejlesztési Modellprogram, melynek általános célja, hogy praxisközösségek kialakításával, valamint az alapellátás prevenciós szolgáltatásainak bővítésével hozzájáruljon a lakosság egészségi állapotának javításához, a hozzáférés egyenlőtlenségeinek felszámolásához, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, ezen belül is a roma lakosságra.
A program keretében 14 észak- és kelet-magyarországi település, összesen 24 háziorvosi praxisa állt össze négy praxisközösséggé a humánerőforrás hatékonyabb hasznosítása és a szolgáltatások optimális szervezése érdekében. A praxisközösségek háziorvosi, házi gyermekorvosi praxisok partneri együttműködésén alapulnak, melyek – a program által biztosított támogatás révén – kiegészül különböző kompetenciákkal rendelkező egészségügyi szakemberekkel: dietetikussal, gyógytornásszal, egészségpszichológussal, népegészségügyi szakemberrel, praxisközösségi nővérrel. A program céljaival összhangban, a körzeti és iskolai védőnők is praxisközösségek tagjaivá válnak, és a korábbinál szorosabb kapcsolat alakul ki a térségben dolgozó iskolaorvosokkal.
A helyi lakosság jobb elérését, eredményesebb bevonását segéd egészségőrök segítik a programban, akik a háziorvosok és a kisebbségi önkormányzatok közreműködésével kerültek kiválasztásra. A segéd egészségőrök speciális, OKJ szintű képzést kapnak, ami későbbi szakmai életútjukhoz is segítséget nyújt. A háziorvosok eredményes munkáját segítik egészségfejlesztéssel és népegészségüggyel foglalkozó szakemberek is. Tevékenységük nyomán a háziorvosi ellátás mellett aktív prevenciós tevékenység valósul meg, kiegészülve helyi közösségi programokkal, szolgáltatásokkal, köztük egyéni és csoportos életmód tanácsadással.
A program azon túl, hogy a lakosság egészségi állapotának javítását célozza, jelentős szerepet tölt be a munkahelyteremtésben is, hiszen 76 fő számára biztosít új munkahelyet, a többletmunka díjazásával pedig további, mintegy 80 egészségügyi dolgozó megélhetését segíti. A projekt hozzájárul az alapellátásban dolgozók képzésének, továbbképzésének átalakításához, oktatási tananyagok kidolgozásához is, a hatékonyabb és biztonságosabb alapellátás megvalósítása érdekében.
A modellprogram keretein belül fontos szerep hárul a megfelelő és hatékony infokommunikációs technológiai megoldások kidolgozására, amelyek segítik a praxisközösségek adminisztratív (pl. jelentéstétel, esetmenedzsment, betegút-elemzés) funkcióit, biztosítják az egészségi állapot monitorozást, a meglévő, illetve felmerülő kockázati tényezők kiszűrését. Az alapellátási modell az egységes informatikai rendszerrel együtt teremti meg a betegellátás közönség felé nyitó újraszervezésének és optimalizálásának kereteit.
Az új szolgáltatások várhatóan 2013 szeptemberétől válnak elérhetővé a helyi lakosság számára az érintett négy térségben. Júliusban a praxisközösség új szereplői alkalmazásba kerülnek, amit a dolgozók továbbképzése követ, ezzel párhuzamosan zajlik a helyi infrastruktúra kiépítése is.
A program tapasztalatai mentén a szakemberek népegészségügyi és egészségpolitikai ajánlásokat fogalmaznak meg a kormány számára, elősegítve ezzel a magyar alapellátás fejlesztés folyamatát.
Háttérinformációk az Alapellátás-fejlesztési Modellprogramról:
|
A program központi célkitűzései |
|
- Az alapellátás és a népegészségügyi szolgáltatások összekapcsolása, minőségének, eredményességének javítása - Praxisközösségek létrehozása a hatékony, biztonságos, a megelőzést és a gyógyítást egyaránt szolgáló alapellátás megvalósítása érdekében - Az alapellátáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének javítása, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, ezen belül is a roma lakosságra - Az alapellátásban elérhető szolgáltatások bővítése, új, egészségfejlesztést, megelőzést támogató szolgáltatások bevezetése, a krónikus betegségek szövődményeinek kialakulását csökkentő háziorvosi gondozás és a rehabilitációs tevékenység javítása - Új szakemberek, segítők bevonása az alapellátásba; - A lakosság egészségi állapotának fejlesztése, felmérése, az egyéni kockázati tényezőkhöz illeszkedő egészségfejlesztés, szükség esetén gondozásba vétel - Az egyének és közösségek egészségtudatos magatartásának a kialakítása és támogatása - A minőségi alapellátást támogató informatikai alkalmazások, az alapellátási jelentések adatszolgáltatását és feldolgozását segítő IT alkalmazások fejlesztése és bevezetése; felhasználóbarát adatkezelő, adatelemző, döntéstámogató és betegkövető rendszer (virtuális ellátó központ) létrehozása - Epidemiológiai kutatások és elemzések elvégzése - Alapellátási, családorvosi képzés és továbbképzés fejlesztése, megújítása |
|
A program kidolgozásában részt vevő konzorciumi partnerek: |
|
- Debreceni Egyetem - Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet - Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete - Magyar Védőnők Egyesülete - Országos Alapellátási Intézet - Országos Egészségbiztosítási Pénztár - Pécsi Tudományegyetem - Semmelweis Egyetem - Szegedi Tudományegyetem |
|
A programban részt vevő települések: |
|
- Borsodnádasdi Praxisközösség: Arló, Borsodnádasd, Borsodszentgyörgy, Járdánháza - Berettyóújfalui Praxisközösség: Berettyóújfalu, Hencida, Komádi, Mezőpeterd - Hevesi Praxisközösség: Átány,Heves, Kömlő, Tiszanána - Jászapáti Praxisközösség: Jászapáti, Jászkisér |
A Svájci Hozzájárulás:
A Svájci Hozzájárulás révén a svájci kormány vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyújt Magyarország részére, melynek célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek Európai Unión belüli csökkentése. A Svájci-Magyar Együttműködési Programból Magyarország több mint 130 millió svájci frank, azaz (folyó áron) körülbelül 31 milliárd forint támogatásban részesül. A hozzájárulás segítségével közel negyven projekt és a pályázati alapokon keresztül, több mint száz kisprojekt valósul meg. Az együttműködés egyik kulcsfontosságú területe az egészségügy, amelyhez a rendelkezésre álló pénzügyi keret a teljes program keretének 10%-a, azaz 13 millió svájci frank (ami folyó áron 3,1 milliárd forint).
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:
Svájci-Magyar Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Programiroda (Országos Alapellátási Intézet)
Telefon: 06 1 239-0473, Fax: 06 1 450-1774 E-mail: programiroda@oali.hu
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Egészségügyért Felelős Államtitkárság