2011. november 14.

Az ÁNTSZ mint mindig, most is nagyon komolyan veszi a gennyes agyhártyagyulladásban szenvedő beteg környezetével kapcsolatos teendőket a további fertőzések megelőzése érdekében, mivel átlagosan a megbetegedettek tíz százaléka meghal a betegség következtében. A fertőző agyhártyagyulladást a meningococcus nevű baktérium többféle szerotipusa okozza. A kórokozó szoros kontaktus útján terjed. A beteggel közvetlen kapcsolatban lévők, illetve a beteggel érintkező egészségügyi dolgozók, amennyiben nem védőoltottak, a betegség esetleges kialakulásának megelőzéseként antibiotikumot kapnak.

A leghatékonyabb védelem azonban a meningococcus ellen is a védőoltás. A meningococcus baktérium ellen kifejlesztett, nem kötelező védőoltást olyanoknak ajánlják, akik gyakran vannak zárt közösségben, azaz elsősorban bölcsődei, óvodai, iskolai közösségekbe járóknak, valamint az általános és középiskolai kollégiumokban élőknek. Külön oltóanyag áll rendelkezésre 2 éves kor alattiaknak, és külön oltóanyag az ennél idősebbeknek. A védettség az oltást követően 10-14 nap múlva alakul ki.

Magyarországon 1931. óta kötelezően bejelentendő ez a betegség. Voltak évek, amikor ezres nagyságrendben is előfordultak meningococcus-fertőzések, hazánkban 1999 telén, 2000 tavaszán egy nagy riadalmat keltő járvány zajlott több katonai laktanyában. Az elmúlt negyven évben azonban jellemzően 20-100 betegről számolnak be évente.

A meningococcus két különböző formában jelenhet meg: egyrészt kialakulhat a fertőzés következtében agyhártyagyulladás, másrészt jelentkezhet vérmérgezés (szepszis). A két forma gyakran együtt is jelentkezik.

A meningococcus-fertőzés tünetei gyermekeknél: láz, étvágytalanság, fejhangú sírás, hátrafeszített fej, rémült tekintet, nyugtalanság, eszméletlenség, bőrvérzések. Csecsemő, kisgyermek esetében az ismeretlen eredetű láz esetén tanácsoljuk a rendszeres 2-4 óránkénti lázmérést (éjszaka is!), illetve a tünetek megfigyelését, hogy a beteg szükség esetén azonnal kórházba kerülhessen. A meningococcus-fertőzésnél ugyanis sorsdöntő, hogy időben elkezdik-e az antibiotikum-terápiát. Minél fiatalabb a csecsemő, annál bizonytalanabbak lehetnek a tünetek. Ha a csecsemő vagy kisgyermek nem ébreszthető, nyaka merev, fejét hátraszegve tartja, és gerince ívben megfeszül, akkor életveszélyes az állapota.

Jellegzetes tünetek felnőtteknél: hányinger, magas láz, fejfájás, tarkómerevség, fénykerülés, gyengeség, ízületi fájdalom, eszméletvesztés.

Fontos tudni, hogy a korai felismerés a beteg életét mentheti meg! A késlekedés tragikus következménnyel járhat.

Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főoszály
ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály

2011. november 14.

Az ÁNTSZ mint mindig, most is nagyon komolyan veszi a gennyes agyhártyagyulladásban szenvedő beteg környezetével kapcsolatos teendőket a további fertőzések megelőzése érdekében, mivel átlagosan a megbetegedettek tíz százaléka meghal a betegség következtében. A fertőző agyhártyagyulladást a meningococcus nevű baktérium többféle szerotipusa okozza. A kórokozó szoros kontaktus útján terjed. A beteggel közvetlen kapcsolatban lévők, illetve a beteggel érintkező egészségügyi dolgozók, amennyiben nem védőoltottak, a betegség esetleges kialakulásának megelőzéseként antibiotikumot kapnak.

A leghatékonyabb védelem azonban a meningococcus ellen is a védőoltás. A meningococcus baktérium ellen kifejlesztett, nem kötelező védőoltást olyanoknak ajánlják, akik gyakran vannak zárt közösségben, azaz elsősorban bölcsődei, óvodai, iskolai közösségekbe járóknak, valamint az általános és középiskolai kollégiumokban élőknek. Külön oltóanyag áll rendelkezésre 2 éves kor alattiaknak, és külön oltóanyag az ennél idősebbeknek. A védettség az oltást követően 10-14 nap múlva alakul ki.

Magyarországon 1931. óta kötelezően bejelentendő ez a betegség. Voltak évek, amikor ezres nagyságrendben is előfordultak meningococcus-fertőzések, hazánkban 1999 telén, 2000 tavaszán egy nagy riadalmat keltő járvány zajlott több katonai laktanyában. Az elmúlt negyven évben azonban jellemzően 20-100 betegről számolnak be évente.

A meningococcus két különböző formában jelenhet meg: egyrészt kialakulhat a fertőzés következtében agyhártyagyulladás, másrészt jelentkezhet vérmérgezés (szepszis). A két forma gyakran együtt is jelentkezik.

A meningococcus-fertőzés tünetei gyermekeknél: láz, étvágytalanság, fejhangú sírás, hátrafeszített fej, rémült tekintet, nyugtalanság, eszméletlenség, bőrvérzések. Csecsemő, kisgyermek esetében az ismeretlen eredetű láz esetén tanácsoljuk a rendszeres 2-4 óránkénti lázmérést (éjszaka is!), illetve a tünetek megfigyelését, hogy a beteg szükség esetén azonnal kórházba kerülhessen. A meningococcus-fertőzésnél ugyanis sorsdöntő, hogy időben elkezdik-e az antibiotikum-terápiát. Minél fiatalabb a csecsemő, annál bizonytalanabbak lehetnek a tünetek. Ha a csecsemő vagy kisgyermek nem ébreszthető, nyaka merev, fejét hátraszegve tartja, és gerince ívben megfeszül, akkor életveszélyes az állapota.

Jellegzetes tünetek felnőtteknél: hányinger, magas láz, fejfájás, tarkómerevség, fénykerülés, gyengeség, ízületi fájdalom, eszméletvesztés.

Fontos tudni, hogy a korai felismerés a beteg életét mentheti meg! A késlekedés tragikus következménnyel járhat.

Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főoszály
ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály