2011. november 14.
Az ÁNTSZ mint mindig, most is nagyon komolyan veszi a gennyes agyhártyagyulladásban
szenvedő beteg környezetével kapcsolatos teendőket a további fertőzések megelőzése
érdekében, mivel átlagosan a megbetegedettek tíz százaléka meghal a betegség következtében.
A fertőző agyhártyagyulladást a meningococcus nevű baktérium többféle szerotipusa
okozza. A kórokozó szoros kontaktus útján terjed. A beteggel közvetlen kapcsolatban
lévők, illetve a beteggel érintkező egészségügyi dolgozók, amennyiben nem védőoltottak,
a betegség esetleges kialakulásának megelőzéseként antibiotikumot kapnak.
A leghatékonyabb védelem azonban a meningococcus ellen is a védőoltás. A meningococcus baktérium ellen kifejlesztett, nem kötelező védőoltást olyanoknak
ajánlják, akik gyakran vannak zárt közösségben, azaz elsősorban bölcsődei, óvodai,
iskolai közösségekbe járóknak, valamint az általános és középiskolai kollégiumokban
élőknek. Külön oltóanyag áll rendelkezésre 2 éves kor alattiaknak, és külön oltóanyag
az ennél idősebbeknek. A védettség az oltást követően 10-14 nap múlva alakul ki.
Magyarországon 1931. óta kötelezően bejelentendő ez a betegség. Voltak évek, amikor ezres nagyságrendben is előfordultak meningococcus-fertőzések,
hazánkban 1999 telén, 2000 tavaszán egy nagy riadalmat keltő járvány zajlott több
katonai laktanyában. Az elmúlt negyven évben azonban jellemzően 20-100 betegről
számolnak be évente.
A meningococcus két különböző formában jelenhet meg: egyrészt kialakulhat a fertőzés
következtében agyhártyagyulladás, másrészt jelentkezhet vérmérgezés (szepszis).
A két forma gyakran együtt is jelentkezik.
A meningococcus-fertőzés tünetei gyermekeknél: láz, étvágytalanság, fejhangú sírás, hátrafeszített fej, rémült tekintet, nyugtalanság,
eszméletlenség, bőrvérzések. Csecsemő, kisgyermek esetében az ismeretlen eredetű láz
esetén tanácsoljuk a rendszeres 2-4 óránkénti lázmérést (éjszaka is!), illetve
a tünetek megfigyelését, hogy a beteg szükség esetén azonnal kórházba kerülhessen.
A meningococcus-fertőzésnél ugyanis sorsdöntő, hogy időben elkezdik-e az antibiotikum-terápiát.
Minél fiatalabb a csecsemő, annál bizonytalanabbak lehetnek a tünetek. Ha a csecsemő vagy
kisgyermek nem ébreszthető, nyaka merev, fejét hátraszegve tartja, és gerince
ívben megfeszül, akkor életveszélyes az állapota.
Jellegzetes tünetek felnőtteknél: hányinger, magas láz, fejfájás, tarkómerevség, fénykerülés, gyengeség, ízületi
fájdalom, eszméletvesztés.
Fontos tudni, hogy a korai felismerés a beteg életét mentheti meg! A késlekedés tragikus következménnyel járhat.
Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főoszály
ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály