30.200 kanyarós esetről szereztek tudomást az egészségügyi szervek 2011. január 1. és 2011. november 23. között az Európai Unió és az EFTA tagországaiban.  A megbetegedettek közül közel 1000 főnél fordult elő súlyos szövődmény. 8 személy a kanyaró következtében meghalt (Franciaország 6 fő, Németország és Románia 1-1 fő).
A betegség előfordulása a legnagyobb problémát az idei évben az alábbi országokban jelenti:
Franciaország (betegek száma: 14424), Olaszország (betegek száma: 4549), Románia (betegek száma: 2572), Spanyolország (betegek száma: 1789) és Németország (betegek száma: 1480). A 2010-es esztendőben Bulgáriában, valamint Franciaországban fordult elő a legtöbb megbetegedés.

A betegség gyakorlatilag Európa minden országában problémát jelent, kivéve Ciprust, Izlandot és Magyarországot. A két szigetország a csökkenő turizmus következtében egyébként is kevésbé veszélyeztetett, míg hazánk 10 éve fennálló kanyarómentessége az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend következetes végrehajtásának köszönhető. Minden híreszteléssel ellentétben a fertőző betegségek közül a védőoltással megelőzhetőeket – köztük a kanyarót – meg lehet állítani a határon. Erre a legjobb példa a Romániában zajló kanyaró járvány. Romániában a legtöbb megbetegedés éppen a hazánkkal szomszédos területeken fordul elő, de hazánkban a szinte teljes átoltottság miatt mindezidáig nem fordult elő megbetegedés. Ukrajnában - a védőoltási rend ingatag mivolta miatt - szintén gyakoriak a járványok. Egymás után érkeznek a bejelentések a megbetegedésekről (Kijev, Rosztov, Perm), legutóbb pedig Ivanofrankovszkban találtak 71 esetet.

Fontos tudni, hogy Magyarországon a védőoltási fegyelem fellazulása veszélyeztetné a járványügyi biztonságot is!
Erről, és a halálos esetekről videónkban: http://youtu.be/FbieHlIS0CM

Ezt kell tudni a kanyaróról:
Ha valaki nincs beoltva, és kanyarós személlyel egy légtérben tartózkodik, szinte biztosan megkapja a betegséget. A vírus elsősorban cseppfertőzéssel terjed, de nem csupán a beteg közvetlen környezetében lévők, hanem a kissé távolabb tartózkodó fogékonyak (nem oltottak) is megfertőződhetnek.
A szövődmények egy részét maga a kanyaróvírus okozza. A betegség szövődménye lehet az agyvelőgyulladás (encephalitis), illetve egyéb, ritkán megjelenő idegrendszeri kórképek.
A vírusfertőzés következtében kialakuló bakteriális felülfertőződés miatt kialakulhat gége-, légcső-, tüdőgyulladás, hörghurut, valamint középfül-, melléküreg-gyulladás, gyomor-bélhurut, szájgyulladás, kötőhártya-gyulladás, szívizomgyulladás. A komplikációkkal járó esetek közül az idegrendszert érintő szövődmények egy része maradandó károsodással gyógyulhat.
Átlagosan 500 kanyarós betegből egy meghal.

Erről bővebben: http://youtu.be/H9lNyJ2wjko

OTH Járványügyi Főosztály
ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály

30.200 kanyarós esetről szereztek tudomást az egészségügyi szervek 2011. január 1. és 2011. november 23. között az Európai Unió és az EFTA tagországaiban.  A megbetegedettek közül közel 1000 főnél fordult elő súlyos szövődmény. 8 személy a kanyaró következtében meghalt (Franciaország 6 fő, Németország és Románia 1-1 fő).
A betegség előfordulása a legnagyobb problémát az idei évben az alábbi országokban jelenti:
Franciaország (betegek száma: 14424), Olaszország (betegek száma: 4549), Románia (betegek száma: 2572), Spanyolország (betegek száma: 1789) és Németország (betegek száma: 1480). A 2010-es esztendőben Bulgáriában, valamint Franciaországban fordult elő a legtöbb megbetegedés.

A betegség gyakorlatilag Európa minden országában problémát jelent, kivéve Ciprust, Izlandot és Magyarországot. A két szigetország a csökkenő turizmus következtében egyébként is kevésbé veszélyeztetett, míg hazánk 10 éve fennálló kanyarómentessége az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend következetes végrehajtásának köszönhető. Minden híreszteléssel ellentétben a fertőző betegségek közül a védőoltással megelőzhetőeket – köztük a kanyarót – meg lehet állítani a határon. Erre a legjobb példa a Romániában zajló kanyaró járvány. Romániában a legtöbb megbetegedés éppen a hazánkkal szomszédos területeken fordul elő, de hazánkban a szinte teljes átoltottság miatt mindezidáig nem fordult elő megbetegedés. Ukrajnában - a védőoltási rend ingatag mivolta miatt - szintén gyakoriak a járványok. Egymás után érkeznek a bejelentések a megbetegedésekről (Kijev, Rosztov, Perm), legutóbb pedig Ivanofrankovszkban találtak 71 esetet.

Fontos tudni, hogy Magyarországon a védőoltási fegyelem fellazulása veszélyeztetné a járványügyi biztonságot is!
Erről, és a halálos esetekről videónkban: http://youtu.be/FbieHlIS0CM

Ezt kell tudni a kanyaróról:
Ha valaki nincs beoltva, és kanyarós személlyel egy légtérben tartózkodik, szinte biztosan megkapja a betegséget. A vírus elsősorban cseppfertőzéssel terjed, de nem csupán a beteg közvetlen környezetében lévők, hanem a kissé távolabb tartózkodó fogékonyak (nem oltottak) is megfertőződhetnek.
A szövődmények egy részét maga a kanyaróvírus okozza. A betegség szövődménye lehet az agyvelőgyulladás (encephalitis), illetve egyéb, ritkán megjelenő idegrendszeri kórképek.
A vírusfertőzés következtében kialakuló bakteriális felülfertőződés miatt kialakulhat gége-, légcső-, tüdőgyulladás, hörghurut, valamint középfül-, melléküreg-gyulladás, gyomor-bélhurut, szájgyulladás, kötőhártya-gyulladás, szívizomgyulladás. A komplikációkkal járó esetek közül az idegrendszert érintő szövődmények egy része maradandó károsodással gyógyulhat.
Átlagosan 500 kanyarós betegből egy meghal.

Erről bővebben: http://youtu.be/H9lNyJ2wjko

OTH Járványügyi Főosztály
ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály