orszagos_intezetek.png
gyermekalapellatas_hu.png
egeszseg_hu
nefi_folyoirat_2.png
reach_2018_2.png
norveg_vedono.png
Főoldal » Felső menü » Témáink » Ivóvíz

Ma van a víz világnapja

2016.03.22. Nyomtatás
Twitter

Március 22-e a víz világnapja. Ezen a napon felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egészséges, jó ivóvizet kincsnek, értéknek kell tekinteni, hiszen a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz elengedhetetlen az egészséges emberi szervezet számára. Az ivóvízben lévő anyagok nagy része bekerül a szervezetbe, ezért nem mindegy, hogy milyen vizet iszunk. A jó ivóvízben nem lehet egészségre veszélyes kémiai vagy mikrobiológiai szennyező anyag és tartalmaznia kell az emberi szervezet számára szükséges ionokat, valamint frissítőnek, szomjoltónak és jó ízűnek kell lennie.

Magyarország jelentős édesvíz készletekkel rendelkezik, amelyekből a lakosság ivóvízigénye maradéktalanul biztosítható. Ugyanakkor az ivóvizeink biztonságát különböző természetes és antropogén forrásokból új típusú, nem jól jellemzett kockázatú kémiai és mikrobiológiai szennyezések veszélyeztetik. Ennek feltárása és az egészséges ivóvíz rendelkezésre állásának biztosítása minden állampolgár részére az országnak az Alaptörvényben és az európai uniós jogrendben is rögzített kötelezettsége.

A fejlett országokban a legnagyobb aggodalmat a lakosság számára a hormonhatású anyagok és a gyógyszermaradványok jelentik. Emellett egyre szélesebb körben terjednek el új, a jelenlegi vízkezelő technológiának ellenálló vírusok, baktériumok és egysejtűek. További veszélyt jelent az antibiotikum rezisztens baktériumok vagy a rezisztenciát meghatározó genetikai anyagok elterjedése a környezetben. Ezen anyagok és kórokozók kimutatása új kihívások elé állítja az egészségügyi hatóságokat. Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) KEOP – 1.5.0/15 „Az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges laboratóriumi fejlesztésről a népegészségügyben” című projekt keretében 1, 708 milliárd forint támogatást kapott laboreszközpark fejlesztésre. Az eszközpark fejlesztéssel csökkenthetőek a lakosság ivóvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi kockázatai, gyorsabban megelőzhetővé válnak az esetlegesen kialakuló veszélyhelyzetek. Ezzel jelentősen csökkenthető a megbetegedések száma, hiszen a korai, megfelelő szintű felismerés segítheti a gyorsabb reagálást. Az ivóvíz hatósági laboratóriumi ellenőrzésének segítségével pedig megelőzhetővé, jelezhetővé válnak a nem megfelelő minőségű ivóvíz fogyasztásából adódó, hosszútávon kialakuló egészségkockázatok is.

Magyarországon a lakosság 96 százalékának van vezetékes ivóvíz ellátása. A hálózati ivóvíz minőségét mind a szolgáltatók, mind a népegészségügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi, így az ivóvíz az egyik leggyakrabban vizsgált élelmiszer. A vezetékes ivóvíz minőségét a nyersvízként használt vízforrás minősége és az alkalmazott vízkezelő technológia határozza meg elsődlegesen. Hazánkban egészségügyi kockázatot korábban a kőzetekből kioldódó arzén jelentett, de az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhetően jelentősen csökkent az érintett települések száma. Emellett néhány települést továbbra is érint a víz egészségügyi határérték feletti nitrát, bór és fluorid tartalma. Több helyen nyersvíz eredetű ammónium található az ivóvízben, ami önmagában nem okoz egészségi problémákat, de fogyasztása kisgyermekekre veszélyes lehet. Sok helyen előfordul, hogy emelkedett az ivóvíz vas és mangán tartalma, ami nem ártalmas, de szokatlan ízt és szagot eredményezhet. A Hatóság célja, hogy rendszeresen ellenőrzésekkel kiszűrje ezeket az eseteket és ivóvízminőség –javító programok segítségével javítsa az ivóvíz minőségét.

Az ivóvízzel kapcsolatban rengeteg tévhit terjed. Nem igaz, hogy levest vagy teát egyszerűbb meleg vízzel készíteni, vagy az ásványvíz egészségesebb, mint az ivóvíz. A meleg vízben, bojlerben könnyebben elszaporodnak a baktériumok, ezért főzéshez, vagy ivásra csak hideg vizet érdemes használni. Nagy ásványi anyag tartalmú vizet csak kúraszerűen érdemes fogyasztani, míg hosszú távon a közepes ásványi anyag tartalmú ásványvizek változatos fogyasztása javasolt, ezek összetétele azonban nagyon hasonló a vezetékes vízéhez. Az sem igaz, hogy az ivóvízben egészségre ártalmas gyógyszer és hormonmaradványok vannak: a fejlett technikáknak köszönhetően ezek az anyagok már igen csekély mennyiségben kimutathatóak. Ahhoz pedig, hogy egy-egy gyógyszer hatásos dózisát ivóvízzel elfogyasszuk, több tízezer évig kellene legalább napi két liter vizet meginnunk.

Országos Közegészségügyi Központ

ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
www.antsz.hu