orszagos_intezetek.png
gyermekalapellatas_hu.png
egeszseg_hu
banner_egeszsegfejlesztes_folyoirat.png
Méregközponti bejelentés
norveg_vedono.png

Új rezisztenciagén – az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója

2010.09.23. Nyomtatás
Twitter

TÁJÉKOZTATÁS ÚJ REZISZTENCIAGÉN MEGJELENÉSÉNEK ÉS ELTERJEDÉSÉNEK KÖZEGÉSZSÉGÜGYI VESZÉLYÉRŐL

A kutatók új típusú rezisztenciagén megjelenésére és elterjedésére hívják fel a figyelmet. Az új típusú rezisztenciagén [(New Delhi metallo-β-lactamase 1 (NDM-1)] az Enterobacteriaceae törzseknél jelent meg, és azon karbapenemázok egyikét kódolja, melyek a monobaktámok kivételével minden más β-laktám anitbiotikumot képesek inaktiválni. Megjelenése és plazmidon való elterjedése azért riasztó, mert a multirezisztens Gramnegatív baktériumok által kiváltott fertőzések terápiájában a carbapenem antibiotikumok alkalmazása áll az első helyen.

A Lancet augusztus 11-én megjelent számában publikált cikk a NDM-1 gén előfordulási gyakoriságát, biológiai, molekuláris és epidemiológiai jellemzőit vizsgálta Pakisztán, India különböző területeiről és Angliából 2008-2009-ből származó carbapenem-rezisztens Enterobacteriaceae (főként E.coli, K.pneumoniae) törzseknél. Az izolátumok területen szerzett húgyúti fertőzésben, pneumóniában; lélegeztetéssel összefüggő pneumóniában, véráramfertőzésben megbetegedett betegekből származtak. A NDM-1 gént tartalmazó törzsek többsége csak colistinre és tigecyclinre volt érzékeny. Néhány kivételtől eltekintve egyéb, széles-spektrumú cefalosporinokat bontó β-laktamázokat (pl. CTX-M-15 és CMY-4) is hordoztak. Az Indiából származó carbapenem-rezisztens Enterobacteriaceae izolátumok között a NDM-1 gén gyakorisága 13-32%, míg a 2009. évi angliai izolátumok 44%-a tartalmazott NDM-1-t. Az epidemiológiai vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy az angliai NDM-1 gént tartalmazó törzsek többsége korábban Pakisztánban vagy Indiában gyógykezelt betegekből származott.

A szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy az egészségügyi turizmus növekedése miatt a rendkívül rezisztens NDM-1 gént tartalmazó Enterobacteriaceae törzsek behurcolása és szétterjedése várható Európa valamennyi, de elsősorban nyugati országaiba.

Azt javasolják ezért, hogy a beteg felvételi anamnézise során ki kell térni a korábbi (pakisztáni vagy indiai) gyógykezelésre és külföldi tartózkodásra ill. javasolják a szűrővizsgálatok elvégzését. Az alapos anamnézis felvétele rendkívül fontos: például a cikkben leírt első svéd NDM-1-pozitív izolátum egy indiai származású ausztrál lakostól származott, aki abban az évben járt Indiában.

A NDM-1 gént tartalmazó Gram-negatív kórokozók terjedésének megelőzésében ugyanazon eszközök (izoláció, kézfertőtlenítés, az antibiotikumok körültekintő alkalmazása) használhatók, mint az ESBL-termelő kórokozók esetén.

A NDM-1 rezisztenciagén hazai felbukkanása ezideig nem ismert. A carbapenem-rezisztens Enterobacteriaceae törzseket (a NDM-hordozás meghatározása miatt is)további vizsgálatok céljából az OEK Bakteriológiai I. osztályára kell beküldeni. A törzsek alapvetően rezisztensek minden β-laktám antibiotikummal szemben (mivel a legtöbb valamilyen cefalosporinázt is termel), bár lehetnek aztreonámra érzékenyek is (az angol izolátumoknál 4/37 érzékeny volt). A metallo-b-laktamáz fenotípusos kimutatására szolgáló módszerek jól alkalmazhatóak ezeknél a törzseknél is. A NDM-1 rezisztenciagént tartalmazó Enterobacteriaceae törzsek által kiváltott kórházi infekciók azMRK jelentésnek megfelelően kötelezően jelentendők az NNSR-be.

Forrás: www.thelancet.com/infection DOI:10.1016/S1473-3099(10)70143-2

Szerkesztőségi megjegyzés: A kórházi és területi fertőzéseket okozó baktériumok antibiotikum-rezisztenciája egyre nagyobb közegészségügyi problémát jelent szerte a világon. A WHO, a CDC és az ECDC számos ajánlást készített a multirezisztens kórokozók és terjedésük prevencióját illetően. Az Európai Unió kezdeményezésére létrehozott, ECDC által koordinált, évente megrendezésre kerülő „Európai Antibiotikum Nap” az antibiotikumok körültekintő alkalmazására hívja fel a lakosság és szakemberek figyelmét.

Az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát kódoló géneket a baktériumok számos módon örökíthetik/adhatják át egymásnak. A rezisztencia terjedési mechanizmusok közül a mobilis genetikai elemen (pl. plazmid) való terjedés jelentős problémát okoz, mivel ez lehetővé teszi az antibiotikum-rezisztenciának a baktériumtörzsek, sőt fajok közötti (horizontális) terjedését is. Tíz évvel ezelőtt a Gram-pozitív baktériumok [(methicillin rezisztens S.aureus (MRSA) és a vancomycin rezisztens Enterococcus spp. (VRE)] antibiotikum-rezisztenciája jelentett jelentős közegészségügyi kihívást, manapság a Gram-negatív baktériumok folyamatosan növekvő antibiotikumrezisztenciája jelent kifejezett közegészségügyi veszélyt. Ez azért is van így, mert míg a multirezisztens Gram-pozitív kórokozók által kiváltott fertőzések gyógyítására néhány hatékony antibiotikum rendelkezésre áll vagy fejlesztés alatt van, addig az egyre rezisztensebbé váló Gram-negatív kórokozók által kiváltott fertőzések gyógyítása a következő 10 évben alig lesz lehetséges.

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
www.antsz.hu