orszagos_intezetek.png
gyermekalapellatas_hu.png
egeszseg_hu
banner_egeszsegfejlesztes_folyoirat.png
Méregközponti bejelentés
norveg_vedono.png

Európai Antibiotikum Nap 2015

2015.11.19. Nyomtatás
Twitter
Háttéranyag

Az Európai Antibiotikum Nap legfontosabb üzenetei, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai az antibiotikum rezisztencia megelőzésére és visszaszorítására.

Háttéranyag

1. Általános információk

· Az Európai Antibiotikum Nap egy 2007-ben született európai közegészségügyi kezdeményezés. Minden évben, november 18-án a kezdeményezéshez csatlakozott országok kampányokkal hívják fel a figyelmet a helytelen és indokolatlan antibiotikum használat veszélyeire és a globális közegészségügyi fenyegetést jelentő antibiotikum rezisztenciára.

· Az Európai Antibiotikum Naphoz kapcsolódó kampányok központi koordinációját az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) az Európai Unió ügynöksége végzi. Ez az intézmény a fertőző betegségek elleni védekezés erősítését célozza meg Európában. Az ECDC felügyeleti rendszerei, közleményei és az európai egészségügyi hatóságokkal való kapcsolattartás révén biztosítja az Európai Unió fertőző betegségekkel kapcsolatos tájékoztatását és kommunikációját.

· Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2015. november 16-22-ig egy tematikus hetet szentel az antibiotikum rezisztencia problémájának. A WHO célja a figyelemfelkeltés és a tudatosság növelése a lakosság, a kormányzati döntéshozók, az egészségügyi intézmények és a mezőgazdasági szakemberek körében. A globális kampányban önálló nemzeti héttel vesz részt az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália is.

· Az Európai Antibiotikum Naphoz és a WHO antibiotikum tudatosság hetéhez számos rendezvény, média- és közösségi média aktivitás kapcsolódik, ami széleskörű érdeklődésre tarthat igényt.

o 2015. november 16-án 13.00-16.00-ig Brüsszelben „Európai Antibiotikum Tudatossági Nap és az antibiotikum rezisztencia okozta globális egészségügyi kihívások” címmel rendezvényt tartanak, ahol ismertetik a témában készült legújabb európai kutatási eredményeket.

o 2015. november 18-án egy globális és egy európai twitter chat keretében szakértők élőben válaszolnak az antibiotikum rezisztenciával kapcsolatos kérdésekre.

o ECDC honlapján valamennyi uniós tagállam nyelvén, így magyarul is megtalálhatóak a témához kapcsolódó szakmai és kommunikációs tájékoztató anyagok.

 2. Kutatási eredmények és intézkedések

 · Az antibiotikum rezisztenciáról és felhasználásról, valamint a karbapenemáz-termelő Enterobacteriaceae baktérium terjedéséről jelent meg három európai jelentés, melyek a 2010 és 2014 közötti időszakot vizsgálják az uniós tagállamokban:

o Summary of latest data on antibiotic resistance in the European Union (EARS-Net)

o Summary of latest data on antibiotic consumption in the European Union (ESAC-Net)

o Evidence brief on Tackling the spread of Carbapenamase-producing Enterobacteriaceae (CPE) in Europe, based on the results of the 2015 post-EuSCAPE survey

 · Főbb megállapítások a karbapenemáz-termelő Enterobacteriaceae (CPE) baktérium terjedéséről:

o A karbapenemáz-termelő Enterobacteriaceae (CPE) baktérium terjedése Európában jelentősen felgyorsult. Míg 2013-ban csak 6 tagállam, addig 2015-ben már 13 tagállam számolt be ilyen esetről.

o A CPE baktérium terjedése óriási közegészségügyi kockázatot jelent, mivel a karbapenem az egyik legerősebb használatban lévő antibiotikum, így ezekben az esetekben csak korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre a betegek gyógyítására.

o A CPE terjedésének megállításához elengedhetetlen a nemzeti felügyeleti rendszerek működtetése, megelőzési és ellenőrzési rendelkezések bevezetése, a betegek megfelelő elkülönítése, valamint a szigorú kézhigiéne.

o A baktérium terjedésének megelőzésében kulcsszerepe van a nemzeti járványügyi felügyeleti rendszereknek. Ebben a tekintetben Magyarország élen jár, hiszen hazánkban már 2006 óta kötelezően kell jelenteni az ellenálló baktériumok által okozott, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket, az ÁNTSZ pedig folyamatosan figyelemmel kíséri a folyamatokat.

o A CPE megelőzésében és visszaszorításában még számos teendő vár az uniós tagállamokra:

§  4 tagállamban nincs nemzeti CPE laboratórium

§  7 tagállamban nincs nemzeti felügyeleti rendszer

§  10 tagállam jelentette, hogy a CPE esetekről az egészségügyi hatóságok nem kapnak tájékoztatást

§  14 tagállamban nincs nemzeti CPE megelőzési és ellenőrzési irányelv és 27 tagállamban nincs CPE járvány kezelésére kidolgozott nemzeti terv

· Főbb megállapítások az antibiotikum felhasználásról:

o 2010 és 2014 között az Európai Unió tagállamainak többségében szignifikánsan nőtt az antibiotikum felhasználás mind a lakosság körében, mind az egészségügyi intézményekben.

o Az ezer főre egy napra jutó átlagos antibiotikum fogyasztás napi 1 doboztól (Svédország) 4,6 dobozig terjed (Franciaország).

o A vizsgált időszakban 5 országban csökkent az antibiotikum fogyasztás (Dánia, Luxemburg, Szlovénia, Spanyolország, Svédország).

o Hat tagállamban szignifikánsan nőtt a karbapenemek használata (Bulgária, Dánia, Magyarország, Írország, Hollandia, Norvégia).

o Három tagállamban szignifikánsan nőtt a karbapenemáz-rezisztens baktériumok által okozott fertőzések gyógyítására használt polymixinek fogyasztása (Dánia, Magyarország, Olaszország).

o Az elmúlt években a karbapenemáz rezisztens Klebsiella pneumoniae baktérium terjedése felgyorsult. Ez komoly kockázatot jelent, mivel ez a baktérium gyorsan terjed a betegek között és ezért gyakori oka a kórházi járványoknak.

o 2014-ben az esetek 1/3-ban, a K. pneumoniae baktérium legalább egy antibiotikum fajtára ellenálló volt.

o Szintén nagy odafigyelést igényel az E.Coli baktérium. 2014-ben az esetek felében ez a baktérium legalább egy antibiotikum csoportra rezisztens volt.

· Antibiotikum rezisztenciával összefüggő kormányzati intézkedések:

o A brit közegészségügyi hivatal Nagy-Britannia-szerte 1500 olyan háziorvosnak küldött figyelmeztető levelet, akik szignifikánsan több antibiotikumra szóló receptet állítottak ki, mint a körzetükben levő más doktorok. A levél arra kérte az orvosokat, hogy csökkentsék a szükségtelen antibiotikum-használatot, hogy elkerülhető legyen egy jövőbeli egészségügyi katasztrófa. A levél arról is tájékoztatta a címzetteket, hogy a környékbeli praxisok 80 százalékában kevesebb antibiotikumot írnak fel. A kísérlet sikeresnek mondható, ugyanis azok az orvosok, akik megkapták a levelet, összességében 73 ezerrel kevesebb antibiotikumra szóló receptet írtak fel, ami 3,3 százalékos csökkenést jelent. Az alkalmazott módszert nagy valószínűséggel országos szinten is bevezetik majd, hogy így csökkentsék a fölösleges antibiotikum-használatot.

o A Fehér Ház 2014. szeptember 18-án elnöki rendeletet adott ki, melynek értelmében a szövetségi kormány hazai és nemzetközi szinten is elkötelezte magát amellett, hogy kivizsgálja, megelőzi és ellenőrzi az antibiotikum rezisztenciával összefüggő fertőzéseket és haláleseteket, intézkedéseket foganatosít az antibiotikum rezisztens baktériumok megjelenésének és terjedésének megakadályozása érdekében és gondoskodik arról, hogy a bakteriális fertőzések elleni hatékony terápiák széles körben elérhetőek legyenek.

o 2015. júniusban az ausztrál kormány publikálta az első nemzeti antibiotikum rezisztencia stratégiát, mely meghatározza a helytelen antibiotikum használattal és az antibiotikum rezisztenciával kapcsolatos cselekvési tervet.

3. Lakossági tájékoztatáshoz szükséges információk

· Az antibiotikum rezisztencia az egyik legfenyegetőbb egészségügyi probléma, amely az egész világon bárkit érinthet.

· Az antibiotikum rezisztencia egy természetes jelenség, de az antibiotikumok helytelen használata (embereknél és állatoknál egyaránt) felgyorsítja ezt a kialakulási folyamatot.

· Az antibiotikum rezisztens baktériumok terjedésének fő oka a túlzott, indokolatlan és helytelen antibiotikum használata.

· A baktériumok és nem az emberek válnak antibiotikum rezisztensé.

· Az antibiotikum rezisztencia következtében egyre többen fertőződnek meg olyan baktériumokkal, melyek több gyógyszerre is rezisztensek (ún. multi rezisztens baktériumok).

· A rezisztens baktériumok által okozott fertőzések esetében a gyakran alkalmazott antibiotikumok már nem hatékonyak. Ez késleltetheti a megfelelő kezelés megkezdését és szövődményeket, akár a beteg halálát okozhatja. A beteg ezen kívül hosszabb ellátást, valamint alternatív és drágább antibiotikumokat igényelhet, amelyeknek súlyosabb mellékhatásaik is lehetnek.

· Hatékony antibiotikumok nélkül az olyan életmentő orvosi kezelések mint pl.: bizonyos sebészeti beavatkozások vagy a kemoterápia nem lehetségesek.

· Az antibiotikum rezisztencia megelőzésében kulcsszerepe van az antibiotikumok helyes és felelős használatának. Csak akkor szabad antibiotikumot szedni, ha orvos írta fel, mindig végig kell szedni a teljes kúrát, soha nem szabad félretenni vagy másnak odaadni a számunkra felírt antibiotikumot.

· A kézmosásnak kiemelkedő szerepe van a fertőzések megelőzésében.

4. WHO ajánlások az antibiotikum rezisztencia megelőzésére és visszaszorítására

· Egészségügyi dolgozók és gyógyszerészek

o fertőzések megelőzése szigorú higiéniai előírások betartásával

o oltások ellenőrzése és naprakészen tartása

o csak akkor írjanak fel antibiotikumokat, ha az tényleg szükséges

o a megfelelő antibiotikum, dózis és időtartam meghatározása

· Kormányzati döntéshozók

o átfogó nemzeti stratégia kidolgozása az antibiotikum rezisztencia kezelésére

o a nemzeti felügyeleti rendszerek folyamatos fejlesztése

o a fertőzések megelőzésével és visszaszorításával kapcsolatos rendelkezések erősítése

o az antibiotikum használat szabályozása és az erről szóló információk széleskörű terjesztése

o lakossági tájékoztatás az antibiotikum rezisztencia veszélyeiről

· Mezőgazdasági szakemberek

o gondoskodni kell arról, hogy az állatok csak fertőzések legyőzésére kapjanak antibiotikumokat

o oltani kell az állatokat, így csökkenteni lehet az antibiotikum használatot

o az antibiotikum használat csökkentése érdekében szigorú higiéniai és biztonsági intézkedéseket kell alkalmazni

o az antibiotikum használatra vonatkozó nemzetközi standardok átvétele és betartása

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
www.antsz.hu