A Védőoltási Hét nyitó sajtótájékoztatójának háttéranyaga

Bizonyított tény, hogy a fertőző betegségek megelőzésének leghatékonyabb és leggazdaságosabb módja a védőoltás.
Az Egészségügyi Világszervezet által koordinált speciális programmal sikerült a himlőt kiűzni a Földről, és az azt követő kiterjesztett védőoltási programmal (EPI) és több fertőző betegség visszaszorításával együtt, elérhető közelségbe került a rettegett gyermekbénulás kiűzése is, amelytől egyébként már három éve mentes az Európai Régió is. (2002.06.21-én deklarálták a régió polio mentességét.)
Fontos tény, hogy 1999-ben a Földön 3 millió gyermek halálozását sikerült megelőzni védőoltásokkal, de ugyanekkor, sajnos 4 millió olyan gyermek halt meg, akiknek a halálozása védőoltásokkal - ha megkapják azokat - megelőzhető lett volna.
A védőoltásokat minden gyermeknek biztosítani kell, ez a Kormányok és a szülők közös felelőssége. Nehezen fogadható el az a tény, hogy az Európai Régióban például 2004-ben több mint 600.000 gyermek maradt védtelen a diftéria, a szamárköhögés, a kanyaró, a rubeola, és az egyéb védőoltással megelőzhető fertőzések ellen, mert nem, vagy csak részben kapták meg a védőoltásokat.
Ezért is javasolta az Egészségügyi Világszervezet Európai Irodája, hogy a védőoltások jelentőségének és szükségességének indoklása érdekében, a lakosság, és különösen a fiatal szülők körében történő információk átadására, a tagországok szervezzenek úgynevezett „Védőoltási Hetet”. Ez arra is alkalmat ad, hogy a tájékoztatásokon túl, ahol az oltásokban elmaradások vannak, azokat pótoltassák.
Magyarországon a több évtizedes védőoltási tevékenységgel – amelyre a WHO megállapításai szerint jogosan lehetünk büszkék – sikerült a gyermekkori fertőző betegségeket visszaszorítani. Magyarország nem tartozik azon országok közé, ahol az oltások elvégzésében elmaradások történtek volna. Az a tény, hogy pl. 2004-ben nem fordult elő Magyarországon kanyaró, és az ország mentes maradt a gyermekbénulástól és diftériától, és csak szórványosan fordultak elő az egyéb védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek is bizonyítja, hogy Magyarországon a gyermekek évtizedek óta csaknem teljes számban megkapják a védőoltásokat. Ez azonban a háziorvosok, a házi-gyermekorvosok és a védőnők áldozatos munkáján is múlik.
2006.01.01-től jelentős változásokra kerül sor a magyar védőoltási rendszerben. Ennek során úgynevezett pentavalens, vagy más néven ötkomponenses vakcinák bevezetésére kerül sor, amelyek használatával az oltás során a felhasznált oltóanyag egyszerre tartalmazza a diftéria, a szamárköhögés, a tetanusz, a gyermekbénulás és az invaziv haemophilus influenzae B elleni antigéneket. (Ez utóbbinak nincs köze az influenza elleni védőoltásokhoz, amelyek beadása a háziorvosok segítségével országosan megkezdődött.)
Az új védőoltási gyakorlatban az említett igen korszerű és az európai országok jelentős részében használt vakcinákkal nem csak lecsökken az oltási alkalmak száma, hanem pl. a szamárköhögés elleni oltóanyag rész már sejtmentes, amely egy korszerűbb vakcina fejlesztési tevékenység eredménye.
Az oltóanyagok beszerzése közbeszerzési eljárással történt, amelyen ugyanazok a nagy oltóanyag-ellátó világcégek vettek részt, amelyek az európai országokat is ellátják korszerű oltóanyagaikkal. Az új védőoltási rendszerre való áttérés jelentős többlet költséggel jár, amelyet az egészségügyi kormányzat biztosít.

Budapest, 2005. november 14.