Mi is valójában az oltást követő nemkívánatos esemény?

Az oltóanyagok a gyógyhatású készítmények (gyógyszerek) egy különleges, az immunbiológiai készítmények csoportjába tartoznak. A védőoltások célja nem a gyógyítás, vagyis a szervezet hibás működéseinek kijavítása vagy szabályozása, hanem az immunrendszer felébresztése, megerősítése egy adott kórokozóval szemben.

A gyógyszerek esetében használt „mellékhatás” meghatározás helyett védőoltások esetén a szakemberek az „oltást követő nemkívánatos esemény” (OKNE) szakkifejezést alkalmazzák.

A védőoltásoknak vannak kockázatai – mint ahogyan egy kirándulásnak is –, és lehetnek kellemetlen következményei, mint amilyen a kirándulást követő izomláz lehetősége. Mégsem beszélünk le senkit emiatt a testmozgásról és természetesen a védőoltásokról sem. A védőoltás is egyfajta „edzés”, az immunrendszer edzése, a védőoltást követően fellépő „izomlázat” pedig – jobb elnevezés híján – hosszú ideig mellékhatásnak nevezték.

Az oltást követő nemkívánatos esemény tágabb fogalom, mint a mellékhatás fogalma. A mellékhatás (vagy oltási reakció), egy olyan nem kívánt esemény, mely az oltóanyag alkalmazási előírásában meghatározott módon történő alkalmazást követően lép fel és az alkalmazási előírásban felsorolásra került. Oltást követő nemkívánatos eseménynek minősül minden olyan esemény, amely védőoltás beadása után jelentkezik, és amelynek észlelésekor nem zárható ki az oltással való összefüggés.

Az előfordulás gyakorisága szerint az oltást követő nemkívánatos eseményeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk.

• Nagyon gyakori (10 oltottból több mint 1-nél fordul elő)
• Gyakori (100 oltottból több mint 1, de kevesebb mint 10 esetben fordul elő)
• Nem gyakori (1.000 oltottból több mint 1, de kevesebb mint 10 esetben fordul elő)
• Ritka (10.000 oltottból több mint 1, de kevesebb mint 10 esetben fordul elő)
• Nagyon ritka (több mint 10.000 oltott esetén fordul csak elő)

A gyakori események közül álljon itt néhány kiragadott példa: az injekció helyén fellépő fájdalom, bőrvörösség vagy a szövetek helyi duzzanata, fáradtság, fejfájás, láz stb. Ezek a leggyakrabban múló tünetek, néhány nappal az oltást követően maguktól megszűnnek.

Kétségtelen tény, hogy az oltást követően ritkán vagy nagyon ritkán súlyos tünetetekkel járó állapot is kialakulhat. Gondoljunk csak arra – a kirándulás példánál maradva –, hogy hiába lép át több ezer ember sértetlenül egy kidőlt fatörzsön, időnként akad, aki eltöri a bokáját ugyanazon a kidőlt fatörzsön átlépve. Tudnunk kell, hogy néha a védőoltást követően, de attól teljesen függetlenül is kialakulnak súlyos betegségek.

Az oltóanyag alkalmazási előírása és a betegtájékoztató is tartalmazza az adott készítmény valamennyi ismert mellékhatását, azokat is, amelyeket több százezer oltást követően legalább egyszer észleltek.

Minden bejelentett oltást követő nemkívánatos esemény kivizsgálandó. Az oltásokkal szemben nem alkalmazható az „ártatlanság vélelme”: folyamatosan bizonyítani kell, hogy hatásosak és biztonságosak/ártalmatlanok. Az oltást követő nem várt események kivizsgálása az egészségügyi hatóság feladata. Az események minősítését pedig minden esetben egy bizottság végzi. Céljuk, hogy elkülönítsék a védőoltás valódi következményeit és a véletlen egybeeséseket.

Az oltást követő nem várt esetek adatbázisa hazánkban mindenki számára hozzáférhető és nyilvános! http://www.oltasbiztonsag.hu/

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat fontosnak tartja leszögezni, hogy az oltással kapcsolatos kockázatok összehasonlíthatatlanul, nagyságrendekkel kisebbek annál, mint amit a velük megelőzhető súlyos fertőző betegségek, a szövődmények jelenthetnek.

Országos Epidemiológiai Központ
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala