Európai Védőoltási Hét 2007.

Megelőzés Védelem Védőoltás

Minden gyermeknek szüksége és joga van a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni védelemre.
Hazánkban csak a jelenlegi magas átoltottság fenntartásával garantálható a járványügyi biztonság.

Minden gyermeknek szüksége és joga van a védőoltással megelőzhető betegségek elleni védelemre – szól az Egészségügyi Világszervezet Európai Régiójának irodája által szervezett Európai Védőoltási Hét üzenete, amely kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott.
Az április 16 – 22 között megrendezésre kerülő program célja az, hogy:
- mind a szülők, mind pedig az egészségügyi dolgozók körében fokozódjon a védőoltási tevékenység tudatossága, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csecsemőkre és gyermekekre.
- a média és a szakmai továbbképzések segítségével a védőoltással megelőzhető betegségek és a védőoltások előnyei kommunikálásra kerüljenek.
- a politikai döntéshozók figyelmét ráirányítsa az immunizációs programok végrehajtásához szükséges források biztosítására, annak érdekében, hogy az oltandó korosztályok körében emelkedjen az oltottak száma.

A Védőoltási Hetet az Európai Régióban 2005-ben szervezték meg első alkalommal, akkor kilenc ország csatlakozott a kezdeményezéshez: Belgium, Fehéroroszország, Írország, Macedónia, Magyarország, Olaszország dél-tiroli tartománya, Oroszország, Szerbia, Tadzsikisztán. Ebben az évben már 25 ország, köztük hazánk jelezte részvételét a programsorozatban.

A WHO Európai Régiójában a védőoltások teljesítése, az átoltottság rendkívül változatos képet mutat. Sok, alacsony oltottsági aránnyal jellemezhető országban – a nyájimmunitás hiánya miatt - az oltatlan személyek teljesen védtelenek maradnak a védőoltással megelőzhető fertőző betegségekkel szemben. Az Európai Régióban továbbra is előfordulnak olyan fertőző betegségek (pl. a kanyaró) által okozott járványok, melyek szükségtelen kockázatnak teszik ki az oltatlan gyermekeket, és nagy gazdasági terhet rónak a nemzeti egészségügyi rendszerekre.
A halálozás és a rokkantság megelőzésének egyik költséghatékony módja a védőoltás, amelynek költségei töredékét teszik ki a gyógyítás költségeinek. Ennek ellenére 2005-ben az Európai Régióban közel 600 000 csecsemő nem részesült alapimmunizálásban diftéria, pertusszisz és tetanusz ellen.
Az, hogy miért nincsenek a gyermekek beoltva, több, és gyakran komplex okokra vezethető vissza:
− az oltóhely nehezen vagy nem elérhető, így a gyermek nem tud megjelenni az oltóhelyen;
− a szülők nincsenek tudatában az időben adott oltások jelentőségének;
− a gyermekek olyan marginalizált közösségekhez tartoznak, amelyeknek korlátozott kapcsolata van az egészségügyi ellátórendszerrel;
− a szülők nem is tudják, hogy néhány betegség lefolyása milyen súlyos lehet.

Sok országban a korábbi, hatékony védőoltási tevékenység eredményeképpen a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek előfordulási gyakorisága alacsony, ezért néhány csoport kétségbe vonja a védőoltások szükségességét. Több csoport egyenesen azt sugallja, hogy a védőoltások nem biztonságosak. A régió számos országában a médiában időnként és helyenként megalapozatlan hírek jelennek meg a védőoltások és bizonyos betegségek összefüggéseiről, melyek megingathatják a szülők védőoltásokba vetett bizalmát. Holott minden, valóban tudományos bizonyíték azt támasztja alá, hogy a védőoltás minden gyermek számára létfontosságú, mindegyiküknek egyenlő esélyt ad védőoltással megelőzhető fertőző betegségek el-kerülésére, az egészség megőrzésére.

Mi a helyzet Magyarországon?

Hazánkban az életkorhoz kötött oltások teljesítése hosszú évekre visszatekintve kiváló, az oltandó korosztályokban az átoltottság meghaladja a 98 %-ot.
Az elmúlt 10 évben nem fordult elő torokgyík (diphteria) és járványos gyermekbénulás (poliomyelitis) megbetegedés, nem igazoltak hazai eredetű kanyarót sem 2002 óta. A rózsahimlő (rubeola) és a mumpsz csak szórványosan fordul elő. A merevgörcs (tetanusz) megbetegedések szinte kizárólag a védőoltásban nem részesült időskorúakat érintik.
Magyarországon a védőoltásoknak tradicionálisan kiemelt jelentőségük van.
A magyar védőoltási rendszer legutóbbi nagy mérföldköve a 2006. január 1-től életbe lépett oltási naptár volt, így a hazánkban újonnan bevezetésre került vakcinákkal végzett oltásokkal együtt egy európai szintű, korszerű védőoltási rendszerrel büszkélkedhetünk.
A védőoltási rendszer korszerűsítése mellett nem változott az esély a hozzáférés tekintetében, azaz minden gyermek és szülő számára térítésmentes az állam által biztosított valamennyi oltóanyag és annak beadása.

A hazai helyzetelemzés alapján a 2007. évi Európai Védőoltási Hét hazánkra vonatkozó kommunikációs célja az alábbiakban fogalmazható meg:
- a magas átoltottság megőrzése, hiszen hazánk járványügyi biztonsága így garantálható,
- valamint a szülők és a lakosság ismereteinek felfrissítése a védőoltások jelentőségéről.

Budapest, 2007. április 16.