orszagos_intezetek.png
gyermekalapellatas_hu.png
egeszseg_hu
banner_egeszsegfejlesztes_folyoirat.png
reach_2018_2.png
norveg_vedono.png
Főoldal » Felső menü » Ügyintézés » Általános tájékoztató

A bírságpolitikáról

2013.09.02. Nyomtatás
Twitter

Tájékoztató az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal bírságpolitikájáról.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a fővárosi, megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek és a járási népegészségügyi intézetek (továbbiakban: ÁNTSZ és területi népegészségügyi szervek) a hatósági jogalkalmazói tevékenységük során a hatáskörükbe és illetékességükbe tartozó egyedi ügyekben – kizárólag jogszabályi felhatalmazás alapján – döntenek, valamint döntésüknek állami kényszerrel érvényt szereznek. Az ÁNTSz szervezetrendszerén belül helyezkedik el az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), valamint az annak irányítása alatt álló országos intézetek.

Hatósági tevékenysége során az OTH és területi népegészségügyi szervek közigazgatási hatósági eljárás keretében

  • az ügyfelet érintő jogot (pl.: különböző tevékenység folytatására jogosító engedélyeket ad ki),
  • kötelezettséget (pl.: bizonyos cselekmények elvégzését rendeli el, vagy bizonyos magatartástól való tartózkodásokról határoz) állapít meg,
  • adatot, tényt vagy jogosultságot igazol,
  • hatósági nyilvántartást vezet (bejegyzéseket, törléseket, módosításokat eszközöl), illetve
  • felügyeleti jogköréből adódóan hatósági ellenőrzést végez.

Utóbbi, hatósági ellenőrzések során tapasztalt hiányosságok, mulasztások, szabályszegések felszámolása végett eszközölt hatósági szankcionálási lehetőségek között meghatározó szerepet tölt be a bírság, mint pénzbeni szankció.


Az OTH és területi népegészségügyi szervek közigazgatás szankciórendszere alapvetően négy területre épül:

1. Közigazgatási jogi (nem pénzbeli) szankciók:

A külön jogszabályokban megállapított, alkalmazható joghátrányok mellett az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény általános felhatalmazást ad az OTH és területi népegészségügyi szervek részére, hogy a hatósági ellenőrzése során megállapított tényállás alapján – a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve – a jogsértés esetén a hiányosságok megszüntetéséig az intézmény, létesítmény stb. működésének illetőleg az egészségre ártalmas vagy veszélyes tevékenység korlátozását, felfüggesztését rendelje el, ha e szabálytalanságok fennállása egészségkárosodást okozhat. Súlyos vagy tömeges egészségkárosodás megelőzése érdekében az egészségre ártalmas tárgyak, vagy anyagok használatának és forgalmazásának megszüntetéséről, szükség esetén megsemmisítéséről is rendelkezhet.

Amennyiben a feltárt hiányosság járványveszély előidézésével is járhat, az eljáró hatóságnak járványügyi intézkedések megtételére is felhatalmazása van az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében, melynek keretében az egyén személyi szabadsághoz való jogainak gyakorlását-, valamint a beteg jogainak gyakorlását korlátozhatja, illetve természetes- és jogi személyeket, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket – törvényben meghatározott – járványügyi intézkedések tűrésére, vagy megtételére kötelezheti.

2. Eljárásjogi (bírságolási) szankciók:

A hatósági ellenőrzések során feltárt hiányosságok, mulasztások, jogsértések megszüntetésére irányuló közigazgatási határozatok esetén, amennyiben a kötelezést tartalmazó döntés meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul és a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben eljárási bírság szabható ki, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 134. §-a értelmében. Ugyancsak eljárási bírságot szabhat ki az eljáró hatóság a Ket. által meghatározott esetekben, az eljárási cselekményekhez kapcsolódó kötelezettségek vétkes megszegése esetén.

Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összeges természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jog személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint.
(Ha a meghatározott cselekmény elvégzéséhez szükséges költségek egy százaléka az eljárási bírság felső határánál nagyobb összeg, a végrehajtási eljárásban kiszabható eljárási bírság felső határa a teljesítési költség egy százalékáig terjedhet.)

Amennyiben a közigazgatási határozatban megállapított kötelezést vagy tilalmat a kötelezett oly módon szegi meg, hogy a cselekmény a kiszabott eljárási bírságon túl közigazgatási anyagi jogszabályban megállapított bírságot, illetve szabálysértési, büntetőjogi vagy kártérítési felelősséget von maga után, az eljárási bírság megfizetése nem mentesíti őt magatartásának egyéb jogkövetelményei alól. Az eljárási bírság – a 2004. évi CXL. törvény 61. § (3)-(4) bekezdése értelmében – egy eljárásban ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten kiszabható.

Az eljárási bírság kiszabásánál az OTH és területi népegészségügyi szervek kötelesek figyelembe venni:

a.) a jogellenes magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét;

b.) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá

c.) az eljárási bírságok ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét.


3. Szabálysértési bírság

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény meghatározása szerint a szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti.

Lényeges különbség a szabálysértési szankció (bírság) és az alkalmazható egyéb szankciók és bírságok között, hogy szabálysértési eljárást csak természetes személlyel szemben lehet indítani, következésképp szabálysértési bírság is kizárólag természetes személy terhére róható ki.
(A törvény értelmében szabálysértés nem állapítható meg, ha a cselekmény bűncselekményt valósít meg, illetve ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.)
A szabálysértési felelősség szubjektív felelősség, vagyis az csak felróhatóság esetén áll fenn. A szabálysértési jog alapján a felelősséget kizáró okok a következők:
14 év alatti életkor, a beszámíthatóságot kizáró kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés hatása, tévedés, jogos védelem vagy végszükség, magánindítvány hiánya, illetve a törvényben meghatározott egyéb ok.

Nincs helye felelősségrevonásnak, ha a szabálysértés elévült.
Az elévülés időtartama az elkövetéstől számított hat hónap, azonban a szabálysértés miatt az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértési hatóság, fegyelmi jogkör gyakorlója, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülés újra kezdődik, viszont a cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak. (Ha a szabálysértés valamilyen jogsértő állapot fenntartásával valósul meg, ezen állapot fennállásáig az elévülési idő nem kezdődik el.)

Amennyiben a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és az alkalmazott intézkedés kellő visszatartó hatással bír, a szabálysértési hatóság (illetve a bíróság) figyelmeztetést is alkalmazhat.

A törvény alapján a járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi szervek a következő tényállás alapján indíthatnak szabálysértési eljárást:

- fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása

A szabálysértésekről szóló törvény értelmében a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, ami vonatkozik a helyszíni bírságra is. Ez utóbbi bírság felső határa ötvenezer forintig terjedhet, ismételt elkövetés esetén ez az összeg hetvenezer forintra emelkedik.

Helyszíni bírság kiszabására a szabálysértést elkövető személy tetten érése esetén van lehetőség. Ha az elkövető a helyszíni bírság kiszabását – a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után – tudomásul veszi, a bírságolás ellen jogorvoslatot nem vehet igénybe.


4. Anyagi jogi bírságok:

Az OTH és népegészségügyi területi szervek az anyagi jogi közigazgatási bírságok közül a következő típusú bírságok kiszabására jogosultak:

Kémiai terhelési bírság

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 33. §-a értelmében járási (kerületi) népegészségügyi intézet a 1907/2006/EK rendeletben (a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről) [a továbbiakban: REACH], a kémiai biztonságról szóló törvényben, valamint a végrehajtásáról rendelkező jogszabályokban foglalt, a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes készítményekkel végzett tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén 20 millió forintig terjedő kémiai terhelési bírságot szabhat ki.
A bírság konkrét összegét az eset összes körülményeire – így különösen az emberi egészség, illetőleg a környezet sérelmének, illetve a veszélyeztetésének mértékére, a jogsértő magatartás időtartamára, esetleges ismételt tanúsítására, valamint a hatékonyság, az arányosság és a visszatartó hatás elvére – tekintettel kell meghatározni.

A kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályait, az adott jogsértések esetén alkalmazható bírságok (minimális és maximális) mértékét meghatározva, a 224/2008. (IX. 9.) Korm. rendelet részletezi. Utóbbi jogszabály a kötelezettségszegés jellege mellet a kiszabható bírság mértékét attól függően is differenciálja, hogy a jogsértést természetes személy, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet követte-e el.
A 224/2008. (IX. 9.) Korm. rendelet a bírságok mértékére vonatkozóan három kategóriát határoz meg:

  • · 50.000-5.000.000 forintig terjedő bírsággal sújtható az a természetes személy, aki a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben és a végrehajtására kiadott külön jogszabályban, valamint a REACH-ben, a CLP-ben, illetve a veszélyes anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 689/2008 EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott kötelezettségét elmulasztja, megszegi, vagy más módon megsérti.
  • · 100.000-10.000.000 forintig terjedő bírság szabható ki, ha a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
    - a biztonsági adatlapra vonatkozó követelményeket (különösen a REACH 31. cikkében előírt kötelezettségeket) megsérti, vagy a biztonsági adatlapon valótlan információt közöl;

-  a veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel folytatott tevékenységek bejelentésére vonatkozó kötelezettségét (különösen a kémiai biztonságról szóló 2000 évi XXV. törvény 29. §-ának előírásait) megsérti;

-  a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló külön jogszabályban (38/2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet) meghatározott – az engedéllyel történő forgalomba hozatalra és felhasználásra vonatkozó – előírásokat megszegi;

- az Európai Vegyianyag-ügynökség felé történő bejelentési, valamint az Ügynökség vagy az illetékes hatóság felé történő adat- és információközlésre vonatkozó előírásokat (különösen a REACH 7. cikk. (2) bekezdésében, a 9. cikk (2) és (6) bekezdésében, a 22. cikkében, a 24. cikkében, a 41. cikk (4) bekezdésében, a 46. cikk (2) bekezdésében, a 49. cikk a) pontjában, az 50. cikk (4) bekezdésében és a 113. cikk (1) bekezdésében előírtakat, valamint a potenciális regisztrálók adatmegosztási kötelezettségeire vonatkozó előírások közül különösen a 26. cikk (2) bekezdésében, a 27. cikk (1) bekezdésében, a 29. cikk (3) bekezdésében és a 30. cikk (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket) megsérti;

- a szállítási lánc tagjainak adatszolgáltatási kötelezettségét meghatározó előírásokat (különösen a REACH 7. cikk (3) bekezdésében, a 8. cikk (2) bekezdésében, a 14. cikk (7) bekezdésében, a 31-36. cikkeiben, a 37. cikk (7) bekezdésében, a 38. cikk (1), (3)-(4) bekezdésében és a 66. cikk (1) bekezdésében előírtakat) megsérti;

- a kémiai biztonsági értékelés és jelentés elkészítésére és a kockázatcsökkentési, kockázatkezelési intézkedések meghatározására, alkalmazására és ajánlására vonatkozó kötelezettségeket meghatározó rendelkezéseket (különösen a 2000. évi XXV. törvény 19.-21. §-ában, valamint a REACH 14. cikkében, a 37. cikkében, a 60. cikk (10) bekezdésében előírtakat) megsérti;

- a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 304/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt előírásokat megsérti;

- a forgalomba hozott veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény csomagolására, jelölésére, feliratozására vagy reklámozására vonatkozó előírásokat (különösen a 2000. évi XXV. törvény 14-18. §-aiban, és a REACH 65. cikkében foglaltakat) megsérti;

-  veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel végzett tevékenységével foglalkozási mérgezést vagy az emberi élet, testi épség veszélyeztetését, az egészség károsítását, illetőleg az épített vagy a természetes környezet egyéb módon történő veszélyeztetését, illetve károsítását idézi elő.

  • · 2.000.000-20.000.000 forintig terjedő bírság szabható ki, ha a természetes személy jogi személyi vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

- az anyagok regisztrációjával kapcsolatos előírásoknak (különösen a REACH 5.-6. cikkében, a 7. cikk (1) és (5) bekezdésében, a 10-12. cikkében, a 17.-19. cikkeiben, a 21. cikkében és a 28. cikk (1) és (6) bekezdésében meghatározott kötelezettségnek) nem, vagy szándékosan nem megfelelően tesz eleget;

- az egyes veszélyes anyagok és készítmények gyártásával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos korlátozásokat megállapító előírásokat (különösen a REACH 67. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket) megsérti;

- az engedélyköteles anyagok gyártásának, importálásának vagy felhasználásának engedélyeztetésére vonatkozó előírásokat (különösen a REACH 56. cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettségeket) megsérti;

- a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények betiltásáról szóló külön jogszabályi (41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelt) rendelkezéseket megsérti, így különösen betiltott veszélyes anyagot vagy készítményt a tilalommal érintett körben gyárt, importál, forgalomba hoz, vagy felhasznál;

- veszélyes anyaggal, illetőleg veszélyes készítménnyel végzett tevékenységével egy éven belül ismételten, illetőleg tömeges foglalkozási mérgezést idéz elő.

Az eljáró járási (kerületi) népegészségügyi intézet a feltárt kötelezettségszegés összes körülményeire tekintettel – a Korm. rendelet 2. §-ában meghatározott a bírság kiszabási szempontok érvényre juttatása érdekében – utóbbi jogsértések esetén a bírságot kivételesen a meghatározott legkisebb összegnél (2.000.000 Ft) alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, de ez nem lehet kevesebb 100.000 forintnál.)

A 224/2008. (IX. 9.) Korm. rendelet a bírság kiszabásának (mértéke megállapításának) szempontjaira vonatkozó előírásokat is tartalmaz, nevezetesen: a kémiai terhelési bírságot – a kötelezettségszegés jellegét a Korm. rendeletben meghatározottak szerint alapul véve – úgy kell kiszabni, hogy annak mértéke igazodjon:
- annak a veszélyes anyagnak vagy veszélyes készítménynek a veszélyességéhez, illetve mennyiségéhez, amellyel vagy amelyre a kötelezettségszegést elkövették, illetőleg a kötelezettségszegéssel  előidézett veszély súlyához,
- a kötelezettségszegés tartalmához, súlyához, ismétlődéséhez, a veszélyhelyzet felszámolásának időbeli és pénzügyi mértékéhez,
- a kötelezettségszegést elkövető vállalkozás mértékéhez és/vagy a gyártott vagy importált anyag éves mennyiségéhez,
- a hatóság írásbeli tájékoztatásának, tanácsadásának megtörténtéhez, a hatóság írásbeli figyelmeztetésében, vagy a hiányosságok megszüntetését, illetve a szükséges intézkedések végrehajtását előíró határozatában, illetőleg a hatósággal kötött írásos megállapodásban foglaltak teljesítéséhez.


Egészségvédelmi bírság

A dohányzással (dohánytermékek fogyasztásával), a dohányzóhely kijelölésével összefüggő – a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvényben foglalt – tilalmat, korlátozást, illetve kötelezettséget megszegő természetes személy, jogi személy valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egészségvédelmi bírság megfizetésére kötelezhető.
Az 1999. évi XLII. törvény az egészségvédelmi bírsággal sújtható, dohányzással összefüggő tilalmat, korlátozást megszegő természetes személyek körét – a dohányzással és a dohányzóhelyek kijelölésével kapcsolatos törvényi rendelkezések hatékony érvényesítése érdekében – kibővíti és pontosítja a dohányzásra, a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó tilalmak, korlátozások betartásának (feladatkörükben) érvényt szerezni köteles személyek körével, így a munkáltatóval, a közforgalmú intézmény belső szabályzatában meghatározott személlyel, ennek hiányában az intézmény vezetőjével, üzemeltetőjével, a rendezvény szervezőjével, a közösségi közlekedési eszköz üzembentartójával és a közoktatási intézmény vezetőjével.
Egészségvédelmi bírság csak 14. életévét betöltött természetes személy ellen szabható ki.

Természetes személyekkel, jogi személyekkel, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokkal szemben alkalmazható egészségvédelmi bírság kiszabásának közös korlátja az elévülés.
A kiszabási jog elévülése akkor következik be, ha a dohányzással és a dohányzóhelyek kijelölésével összefüggő jogsértő magatartásnak a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított 6 hónap eltelt. Az elkövetéstől (jogsértő magatartás tanúsításától) számított 1 éven túl nincs helye bírság kiszabásának. (A hat hónapot szubjektív-, az egy évet pedig objektív elévülési határidőnek nevezzük.)
Amennyiben viszont a bírságolandó cselekmény valamely jogsértő állapot fenntartásával (pl.: dohányzóhely jogsértő kijelölése) valósul meg, az elévülési idő csak a jogsértő állapot megszűnésének napjától kezdődik. Mindaddig tehát ameddig a jogsértő állapot fennáll, az egészségvédelmi bírságolási jog nem évül el.

Az egészségvédelmi bírság kiszabására irányuló – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerinti – közigazgatási hatósági eljárást a dohánytermék fogyasztása, illetőleg a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a járási népegészségügyi intézet folytatja le. (A járási intézet részéről eljáró köztisztviselő felhívására – intézkedési jogosultságának igazolását követően – az érintett személy köteles személyazonosságát hitelt érdemlő módon igazolni.)

Az egészségvédelmi bírság összegét – a szankció megelőző jellegéhez igazodóan – az 1999. évi XLII. törvény a következőkben határozza meg:

-  a bírság összege legalább 20.000, legfeljebb 50.000 Ft a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén;

- legalább 100.000, legfeljebb 250.000 Ft összegű bírsággal sújtható a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem, vagy nem megfelelő teljesítése, valamint a dohányzás, illetőleg a dohánytermékek forgalmazását érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén, az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy;

-  legalább 1.000.000 legfeljebb 2.500.000 Ft összegű egészségvédelmi bírsággal szankcionálható a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó előírás nem, vagy nem megfelelő teljesítése, illetve a dohányzást, a dohánytermékek forgalmazását érintő jogszabályi rendelkezések betartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén az érintett jogsértő intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság.


Az egészségvédelmi bírság meghatározott esetben – kizárólag a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások esetén – csekélyebb mértékben a helyszínen is kiszabható.
Ez a lehetőség viszont az eljáró hatóság részére nem biztosított a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem, vagy nem megfelelő teljesítése, illetve a dohányzást, a dohánytermékek forgalmazását érintő tilalmak, korlátozások betartására irányuló ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén.
Ez esetben a törvényben meghatározott felelős személy, illetőleg az érintett intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság a meghatározott összeghatáron belüli bírság megfizetésére kötelezhető.

30.000 Ft-ig terjedő helyszínen kiszabott egészségvédelmi bírsággal sújthatja az eljáró hatóság a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén a törvénysértőt.
(A helyszínen kiszabott bírság 30 napon belül történő meg nem fizetése esetén a legfeljebb 50.000 Ft-ig terjedő bírságtételt kell alkalmazni.)

Az eljáró hatóságnak – tekintettel a törvényi előírásokra – a kiszabott egészségvédelmi bírság összegét úgy kell megállapítani, hogy az:

- igazodjék a cselekmény súlyához,
- és az elkövető személyi körülményeihez.


Gyógyszerellátás szabályainak megsértése miatt kiszabható bírság

Ezen bírságolási hatáskört az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény állapította meg.

A törvény az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv feladataként határozza meg a gyógyszerek forgalomba hozatalával, forgalmazásával és a gyógyszerellátási felelősséggel kapcsolatos – az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott – kötelezettségek hatósági ellenőrzését a gyógyszertárak és egyéb egészségügyi szolgáltatók esetén.

A hatósági ellenőrzés megállapításai alapján az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszerellátással kapcsolatos kötelezettségek megszegése esetén bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a jogsértést elkövette.

(A törvény 12. § meghatározása értelmében a gyógyszerellátás azon tevékenységek összessége, amely magába foglalja a gyártást, előállítást, tárolást és forgalmazást és amelynek eredményeként a gyógyszer a közvetlen felhasználóhoz eljut.

A lakossági gyógyszerellátás a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertár, valamint az intézeti gyógyszertár által végzett egészségügyi szakellátó tevékenység, amely során az egészségügyi szolgáltató a gyógyszert és az alkalmazásával összefüggő szakmai információkat a beteg részére közvetlenül biztosítja.)

A 2005. évi XCV. törvényben meghatározott, gyógyszerellátással kapcsolatos kötelezettség megszegése esetén a kiszabható legalacsonyabb összege 100.000 Ft.

A bírság összege százezer forinttól ötszáz millió forintig terjedhet.

A bírság összegét a feltárt jogsértés összes körülményeit figyelembe véve, különösen:
  • a betegek érdekei sérelmének körére, súlyára,
  • a jogsértő állapot időtartamára és
  • a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására vagy az eset más a kötelezettségszegés súlyát érintő lényeges körülményeire tekintettel kell meghatározni.


Gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás miatt kiszabható bírság

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény értelmében a gyógyszertáron kívüli gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenység keretében az a gyógyszer forgalmazható, amely gyógyszertárban orvosi rendelvény nélkül is kiadható és alkalmazását megelőzően az öndiagnózis egyértelműen felállítható, tévedés valószínűtlen vagy nem jár súlyos egészségügyi következménnyel és veszélyessége (mellékhatás, kölcsönhatás) még jelentősebb mértékű túladagolás esetén sem nagy.
A gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás – a törvényben valamint a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott feltételeinek – hatósági ellenőrzése az Országos Tisztifőorvosi Hivatal fővárosi, megyei tiszti főgyógyszerészének és tiszti gyógyszerészének hatásköre.

Az eljáró tiszti(fő)gyógyszerész bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a vonatkozó jogszabályok megsértésével jogsértést követ el.

A bírság összegét az eset összes körülményeire tekintettel különösen:

- a fogyasztók érdekei sérelmének körére, súlyára,
- a jogsértő állapot időtartamára, és
- a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására figyelemmel kell meghatározni.

A bírság legalacsonyabb összege 100.000 Ft, legmagasabb össze a jogsértést elkövető vállalkozásnál az előző naptári évben a jogsértés tárgyát képező terméket tekintve elért nettó hazai árbevétel 1 %-a.
(A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható.)


Géntechnológiai bírság

Géntechnológiai tevékenység alatt az 1998. évi XXVII. törvény (a géntechnológiai tevékenységről) 1. § (1) bekezdése szerint a természetes szervezetek géntechnológiával való módosítását, a géntechnológiai módosítást végző létesítmények létrehozását, a géntechnológiával módosított szervezetek és azokból előállított termékek zárt rendszerben történő felhasználását, nem forgalomba hozatali célú kibocsátását, forgalomba hozatalát, ártalmatlanítását, az Európai Gazdasági Térség tagországain kívüli országból történő behozatalát, harmadik országba történő kivitelét és az Európai Gazdasági Térség tagországai közötti szállítását kell érteni.

A géntechnológiai tevékenységek végzéséhez engedély szükséges. Az engedélyben, illetve a géntechnológiai tevékenységgel kapcsolatos jogszabályokban foglaltak betartását a 111/2003. (XI. 5.) FVM-GKM-ESzCsM-KvVM együttes rendelet (a géntechnológiai módosításnak tekintendő, valamint annak nem minősülő eljárásokról és a géntechnológiai tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságokról) által meghatározott ellenőrzésre jogosult hatóságok ellenőrzik. Utóbbi jogszabály 3. § (1) bekezdés e) pontja értelmében az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) az élelmiszerek hatósági ellenőrzése szakterületen a géntechnológiai tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóság.

Az 1998. évi XXVII. törvény 22. § (3) bekezdése feljogosítja az OTH-t arra, hogy amennyiben ellenőrzése során nem engedélyezett géntechnológiai tevékenységet észlel, vagy ha az ellenőrzött tevékenység eltér az engedélyben-, illetve a vonatkozó jogszabályokban foglaltaktól, géntechnológiai bírságot szabjon ki.

A géntechnológiai bírság mértéke első alkalommal 300.000 forinttól 10 millió forintig, ismételt alkalommal (ismételt alkalommal történő jogszabálysértés alatt a korábbi jogszabálysértés megállapításától számított 5 éven belül elkövetett jogszabálysértést kell érteni.)1 millió forinttól 20 millió forintig terjedhet a következő esetekben:

a) a természetes szervezet engedély nélküli vagy az abban előírtaktól eltérő módosítása,

b) géntechnológiával módosított szervezet, illetve az abból előállított termék zárt rendszerben történő engedély nélküli vagy az abban előírtaktól eltérő felhasználása,

c) géntechnológiával módosított szervezetből álló, illetve ilyen szervezetet a külön jogszabályokban meghatározott határérték felett tartalmazó termék csomagolásán a kötelező jelölés elmulasztása,

d) a géntechnológiával módosított szervezet, illetve az abból előállított vagy azt tartalmazó termék engedély nélküli vagy az abban előírtaktól eltérő környezetbe való kibocsátása, illetve forgalomba hozatala,

e) géntechnológiával módosított szervezetnek, illetve az abból előállított vagy azt tartalmazó terméknek az ország területére való engedély nélküli vagy az abban előírtaktól eltérő behozatala, illetve az ország területéről való kivitele,

f) géntechnológiai létesítmény engedély nélküli vagy az abban előírtaktól eltérő létesítése,

g) a géntechnológiával módosított szervezet, illetve az abból előállított vagy azt tartalmazó termék engedély nélküli, vagy az abban előírtaktól eltérő szállítása,

h) a géntechnológiai hatóságok által előírt hatástanulmány elkészítésének elmulasztása, illetve be nem tartása,

i) géntechnológiai felügyelő foglalkoztatásának elmulasztása,

j) a hatóságokkal szembeni tájékoztatási kötelezettség elmulasztása súlyos kockázat vagy baleset esetén, valamint a baleseti tervben foglaltak elmulasztása, továbbá adatok eltitkolása, meghamisítása,

k) géntechnológiával módosított szervezet, illetve az abból előállított vagy azt tartalmazó termék engedély nélküli vagy az előírt feltételeknek meg nem felelő ártalmatlanítása.

A géntechnológiai bírság megállapításáról szóló 148/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet értelmében a bírságot kiszabó hatóság a bírság mértékének megállapítása során köteles mérlegelni.

A bírság összegének megállapításánál a következő szempontokat köteles az OTH figyelembe venni:
- a jogellenes magatartás súlyát,
- következményeinek a környezetre és az emberi egészségre való veszélyességét, tovább annak
- első ízben történő vagy ismételt megállapítását, illetve véletlenszerű bekövetkeztét.


Egészségügyi bírság

Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 13/A.-B. §-a értelmében, ha az egészségügyi államigazgatási szerv a hatáskörében eljárva megállapítja, hogy

- az ivóvíz minőségére, a gyógy- és ásványvizek egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságára, felhasználására, forgalomba hozatalára,
- a gyógy- és közfürdők, valamint a természetes fürdőhelyek üzemeltetésére, működtetésére,
- a gyógytényezőkre, gyógyhelyekre, fürdő- és klímagyógyintézetekre,
- a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére,
- a kozmetikai termékek, a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, az étrend-kiegészítők, a vitaminokkal, ásványi anyagokkal és bizonyos egyéb anyagokkal dúsított élelmiszerek, a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokkal ellátott élelmiszerek meghatározott táplálkozási célnak való megfelelésére, táplálkozás-élettani hatású összetevőjének egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságára, alkalmazhatóságára, forgalomba hozatalára, forgalmazására,
- a táplálkozás-egészségügy- valamint a betegélelmezés és a diétás étkeztetés szakterületen az élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi követelményekre,
- az atomenergia alkalmazási körébe tartozó anyagok felhasználására, berendezések, létesítmények üzemeltetésére,
- a fertőző betegségek és járványok megelőzése, illetve a járványveszély elhárítása érdekében szükséges járványügyi előírásokra,
- a munkavállalók fizikai tényezők - mesterséges optikai sugárzás és elektromágneses terek - hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági követelményekre
- a kórházakban és más egészségügyi szolgáltatóknál előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat súlyosan vagy ismételten megsértették, egészségügyi bírságot szab ki.

Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörében eljárva megállapítja, hogy
a) az egészségügyi szolgáltató
aa) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szakmai követelményeket meghatározó jogszabályi rendelkezéseket súlyosan megszegte, vagy a működési engedélyezés körébe tartozó szabályszegést követett el,
ab) szakmailag indokolatlanul a beteg beutalási rendtől eltért, különösen ha beteget jogosulatlanul utalt be, vagy utalt tovább, vett fel, vagy jogosulatlanul tagadta meg az ellátást, és ezzel a beteg állapotának megfelelő ellátását megakadályozta vagy veszélyeztette, vagy
ac) a jogszabályban előírt intézkedési, jelentéstételi kötelezettségét felhívás ellenére elmulasztotta,
ad) térítési szabályzata nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak, illetve az egészségügyi szolgáltató nem a térítési díjszabályzatában meghatározottaknak megfelelően járt el,
b) a társadalombiztosítási támogatással vagy árhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatással, ezek elszámolásával, folyósításával, ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeket megsértették,
c) a külön jogszabályban előírt működési engedély hiányában egészségügyi szolgáltatást nyújtanak, illetve az egészségügyi képesítéssel rendelkező személy képesítésének megfelelő tevékenységet jogosulatlanul végeznek,
d) az egészségügyi dolgozó a külön jogszabály szerint előírt alkalmassági vizsgálaton nem vesz részt, illetve egészségügyi tevékenységre alkalmatlannak nyilvánítása ellenére, illetve korlátozását meghaladva egészségügyi tevékenységet végez.

A bírság csak abban az esetben szabható ki, ha külön jogszabály az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásával összefüggésben szabálysértési vagy közigazgatási - kivéve eljárási - bírságot nem helyez kilátásba.

Az egészségügyi bírság természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli jogalannyal szemben szabható ki.
Az egészségügyi bírság összege 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet.

A bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a kötelezettségszegés (hiányosság, mulasztás) súlyára, az okozott sérelemmel érintettek körére, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértőnek való felróhatóság mértékére tekintettel kell meghatározni.

Az egészségügyi bírság kiszabása mellőzendő, ha az egészségügyi államigazgatási szerv a jogsértőt a fokozatosság elvének érvényesítése érdekében, az adott tényállással összefüggő magatartása miatt első alkalommal, írásban figyelmezteti a jogszabályok betartására, vagy bírság kiszabása nélkül tiltja el a jogsértéstől, illetve kötelezi a jogszerű állapot helyreállítására.

Az egészségügyi államigazgatási szerv a bírság kiszabását nem mellőzheti, ha
a) az egészségügyi államigazgatási szervnek a jogsértést megállapító jogerős határozatában előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követően a kötelezett ismételten megsértett valamely, a bírság kiszabására okot adó jogszabályi rendelkezést, illetve jogellenes állapotot fenntartott, vagy
b) a jogsértés a lakosság széles körének egészségét sérti vagy veszélyezteti.

 A kiszabott bírságot az eljáró hatóság kérelemre mérsékelheti vagy elengedheti, ha az a fizetésre kötelezett számára méltánytalanul súlyos hátrányt jelent, amennyiben vele szemben a bírság kiszabását megelőző 2 éven belül egészségügyi bírság kiszabására nem került sor.
A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható.

Az egészségügyi bírságot az azt kiszabó jogerős határozat közlésétől számított harmincadik napig meg kell fizetni.


Egészségügyi szolgáltatókra – bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt – kiróható bírság

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (1) és (3) bekezdése értelmében egészségügyi szolgáltatás kizárólag az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély birtokában, az abban meghatározottak szerint kezdhető meg, illetve folytatható. A működéshez szükséges feltételek fennállásában bekövetkezett változást a szolgáltató haladéktalanul köteles bejelenteni az egészségügyi hatóságnak.

A bejelentési kötelezettség elmulasztásának, illetőleg a jogosulatlan egészségügyi szolgáltatás jogkövetkezményeire vonatkozóan a 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet (az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról) tartalmaz részletes előírásokat.

A Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése szerint a működési engedély kiadására jogosult egészségügyi hatóság bírságot köteles kiszabni, ha a működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató az alábbi – e jogszabályban előírt – bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy valótlan adat közlésével az egészségügyi hatóságot (az OTH vagy az illetékes járási (fővárosi) intézetét) megtéveszti.

-  Az egészségügyi szolgáltató minden olyan tervezett változást, amely érinti a működési engedély kiadásának feltételeit, illetve a működési engedélyben szereplő adatokat, szakmákat vagy szolgáltatásokat, köteles írásban bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek. (Az előre nem tervezhető eseményeket azok észlelését követő nyolc napon belül kell bejelenteni.)

-  Egészségügyi közszolgáltatást végző szolgáltató a működési engedélyében szereplő bármely egészségügyi szolgáltatás ellátását – a közszolgáltatásért felelős szerv hozzájárulásával – szüneteltetheti. A szolgáltató a szüneteltetést legalább nyolc nappal előbb köteles bejelenteni az engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szervnek. (Az előre nem tervezhető szüneteltetést az arra okot adó körülmény észlelésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni.)

- Rendezvény egészségügyi biztosítását végző mentőszervezet köteles ezen tevékenysége megkezdése előtt 3 munkanappal írásban értesíteni a tevékenység végzése helye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervet és az OMSZ illetékes mentőszervezetét, megjelölve a rendezvény biztosítását ellátó egység vagy egységek rendezvény alatti elérhetőségét. Amennyiben a rendezvény egészségügyi biztosításában jogszabály mentőhelikopter készenlétét is kötelezővé teszi, a rendezvény egészségügyi biztosítását végző szervezet a Magyar Légimentő Nonprofit Kft-t is köteles értesíteni és a rendezvény alatti elérhetőségéről tájékoztatni.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása miatti bírság legmagasabb összege természetes személy esetén az egészségügyi szolgáltató tevékenység megkezdéséhez szükséges működési engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjának kétszerese, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén pedig az igazgatási szolgáltatási díj ötszöröse.

Az ÁNTSZ és területi népegészségügyi szervek egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjak összegét egészségügyi miniszteri rendelet tartalmazza.(1/2009. (I. 30.) EüM rendelet)
A bírság összegének megállapításához az igazgatási szolgáltatási díjnak a bírság kiszabásakor az egészségügyi szolgáltató valamennyi szolgáltatása alapján irányadó mértékét kell figyelembe venni.

A bírságok kiszabásának alapelvei:

Az egyes bírságfajtákra vonatkozó jogszabályi előírások meghatározzák a bírság mértékének (összegének) megállapítása során alkalmazandó szempontokat.

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az OTH és területi népegészségügyi szervek az észlelt vagy feltárt jogsértés esetén a bírság mértékét (összegét) – tekintettel a kötelezettségszegés összes körülményeire – a következő szempontokat figyelembe véve kell megállapítani.

A bírság összege:

- igazodjék a cselekmény jellegéhez, tartalmához, súlyához;

- vegye figyelembe a jogellenes cselekmény következményinek az emberi egészségre gyakorolt veszélyességét, az esetlegesen érintettek körét;

- természetes személy esetén legyen tekintettel az elkövető személyi körülményeire és a kötelességszegés mértékére.

A bírság összegének megállapításánál az eljáró hatóság köteles figyelembe venni

- a jogsértő állapot időtartamát, továbbá a

- jogsértő magatartás első ízben történő-, vagy ismételt tanúsítását. 


Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
www.antsz.hu