orszagos_intezetek.png
gyermekalapellatas_hu.png
egeszseg_hu
banner_egeszsegfejlesztes_folyoirat.png
Méregközponti bejelentés
norveg_vedono.png

TÁJÉKOZTATÓ a japán földrengés és szökőár miatt sérült fukushimai atomerőművek esetleges hazai hatásának folyamatos monitorozásáról az OSSKI-ban

2011.03.19. Nyomtatás
Twitter

2011. március 19.

A 2011. március 11-iki japán földrengés és szökőár miatt megsérült és leállított atomerőművek esetleges – hazánkban reálisan nem várható – sugárszennyező hatásának kimutatására a hétvégeken normális esetben szünetelő (csak folyamatos mintagyűjtésre és első munkanapi mérésre korlátozott) levegő-aktívitási méréseket az OSSKI főigazgatója március 12-től (szombattól) az OSSKI Lakossági és Környezeti Sugáregészségügyi Osztályán (LKSO) újraindította. Az LKSO a napi méréseket az ünnepnapokon is folytatta, illetve a hétvégeken is folytatja.

A hazai lakosok egészségkárosodási kockázata sugárveszély miatt nem áll fenn  – mivel a japán atomerőművekből kibocsájtott radioaktív anyagok mennyisége egyrészt nagyságrendekkel kisebb, mint Csernobilban volt, másfelől eddig azt is a Csendes-óceán fölé fújta a szél. Ha változna is a szélirány az ázsiai kontinens felé, akkor sem várható radioaktív szennyeződés Magyarországon a hatalmas (mintegy 12.000 kilométer) távolság miatt. A hétvégi napi mintavételek és műszeres mérések ideiglenes visszaállítása ennek folyamatos és valós eredményeken alapuló igazolását szolgálja (hasonlóan az izlandi vulkánkitörés utáni hetekben végzett mérésekhez, 2010. április-májusában).

A március 12-18. között végzett mérések eredményei (dózisteljesítmény, aeroszól összes radioaktivitás és gamma-spektrometria) kivétel nélkül a normál tartomány határain belüliek voltak. 

A sugárszennyezettség mértékének növekedése  a leállított japán atomerőművek telephelyén igen jelentős, az erőművi dolgozók szigorú váltóműszakban (csak a legszükségesebb, korlátozott létszámban és időbeosztással) dolgozhatnak. Eddig egy japán atomerőművi (Fukushima-Daiichi telephelyen) dolgozó munkás  kapott  kisfokú sugárterhelést, amelynek mértéke (106 mSv)  a sugárbetegség vagy sugárkárosodás kiváltására alkalmas értéknél jóval kisebb.

A környezeti dózisteljesítmény és sugárszennyezettség mértéke jelenleg az atomerőművektől 30 km sugarú zónán kívül Japánban csak jelentéktelen mértékben növekedett meg, amely kimutatható sugárkárosodás kiváltására nem képes.  Ez mindenképpen megnyugtató hír a kint tartózkodók, valamint a Japánból hazaérkezők és itthoni hozzátartozóik számára. 

ÁNTSZ Országos „Frédéric Joliot-Curie”  Sugárbiológiai
és Sugáregészségügyi Kutató Intézet 
ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály