Mit kell tudni az ÁNTSZ hatósági engedélyezési eljárásairól?

Sajtóközlemény

2008. szeptember 12.

Egészségügyi szolgáltatás kizárólag az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély birtokában, az abban meghatározottak szerint kezdhető meg, illetve folytatható. A működési engedély csak abban az esetben adható ki, ha a kérelmezőnek az egészségügyi szolgáltatás során okozott kár megtérítésére van felelősségbiztosítása, illetve akivel szemben nem állnak fenn a vonatkozó jogszabályban meghatározott kizáró okok.

Működési engedély nélkül jogosultak részt venni az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában az egészségügyi szolgáltató alkalmazottai, a vele munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottak, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó társas vállalkozásban személyesen közreműködő tagok, a szabadfoglalkozás keretében, egyházi személyként vagy önkéntes segítőként egészségügyi tevékenységet végzők.

Nem kell külön működési engedélyt kiadni a bentlakásos szociális intézményeknek a külön jogszabályban meghatározott kötelező szolgáltatásai körébe tartozó egészségügyi szolgáltatásokra.

Nem kell működési engedély az igazságügyi orvosszakértői tevékenység végzéséhez, amennyiben azt a külön jogszabály szerint arra jogosult természetes személy végzi.

Tekintettel a működtetés feltételeinek eltérő szabályozására, a mentésről, betegszállításról, vérellátásról, gyógyászati segédeszköz forgalmazásról, gyógyszertár működtetésről és gyógyszerészi magántevékenység gyakorlásáról külön ügyféltájékoztatók is adnak eligazítást.

A működési engedély kiadására fekvőbeteg-szakellátást, mentést, betegszállítást, vérellátást, haemodialízist és sejt-és szövetbanki, valamint biobanki tevékenységet nyújtó egészségügyi szolgáltató esetén a regionális intézet, a fel nem sorolt egészségügyi szolgáltatások esetében -ideértve az egynapos sebészeti és a kúraszerűen végezhető ellátások szakmai feltételeiről szóló 16/2002. (XII. 12.) ESzCsM rendelet 3. § (1) bekezdésében és 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ellátást is -a kistérségi intézet, illetve a felsorolt szolgáltatásokat egyidejűleg végző egészségügyi szolgáltató esetén a regionális intézet jogosult..

Ha az egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik telephellyel, a működési engedélyt az egészségügyi szolgáltató székhelye szerint illetékes regionális vagy kistérségi (kerületi) intézet adja ki. Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a székhelyén is nyújt szolgáltatást és telephellyel, illetve több telephellyel is rendelkezik, a működési engedélyt a székhelyre és a telephely(ek)re külön-külön, a székhely, illetőleg a telephely szerint illetékes regionális vagy kistérségi (kerületi) intézet adja ki.

Ki és hogyan nyújthatja be a kérelmet?

Kérelmet az egészségügyi szolgáltatást nyújtani kívánó jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet képviseletére jogosult személy, illetve az egészségügyi szolgáltatást nyújtani kívánó természetes személy nyújthat be írásban (természetes személy esetén szóban is). Ez utóbbi esetben a hatóság ügyintézője a kérelemről jegyzőkönyvet vesz fel.

A kérelemben feltüntetendő adatok (amennyiben az eljárás kérelemre indul):

a) a kérelmező aa) nevét,

ab) székhelyét és telephelyét,

ac) magánszemély esetén a természetes személyazonosító adatokat,

ad) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén a létrejöttét igazoló okiratot (cégbejegyzés, cégjegyzékszám, bírósági nyilvántartásba vétel száma vagy bírósági, hatósági nyilvántartásba vételhez nem kötött szolgáltató esetén az alapító okirat), képviselője nevét, elérhetőségét, a képviselet jellegét, tartalmát;

b) amennyiben az egészségügyi szolgáltató a szolgáltatást nem saját tulajdonában lévő ingatlanban végzi, a tulajdonos nevét, székhelyét, az ingatlan (ingatlanrész) használatának jogcímét;

c) az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának helyét, a rendelési időt és a betegek részére rendelkezésre állás idejét;

d) az ellátni kívánt egészségügyi szakma (szakmák) megnevezését, különböző ellátási formában és progresszivitási szinten szolgáltatni szándékozó esetén megjelölve az ellátási formát és az ellátási szintet is, továbbá -szakmák (ehhez rendelve ellátási formák és szintek) szerint részletezve - az ellátásukhoz szükséges tárgyi és személyi feltételek meglétéről szóló nyilatkozatot;

e) amennyiben az egészségügyi szolgáltató területi (ágazati) ellátási kötelezettséggel fog működni a tervezett ellátási körzetet (ellátotti kört);

f) a kérelemben foglalt egészségügyi szakmától és ellátási formától függően az ügyeleti, készenléti rendszerben való részvétel módját;

g) ha az egészségügyi szolgáltató az általa nyújtott szolgáltatások egy részét más egészségügyi szolgáltatóval kötött szerződés alapján, annak közreműködésével nyújtja a betegnek, a közreműködő egészségügyi szolgáltató által teljesítendő szolgáltatásokat;

h) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy nem állnak fenn a működési engedély kiadásának a

20. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okai; i) ha az egészségügyi szolgáltató már rendelkezik működési engedéllyel, az egészségügyi szolgáltatók nyilvántartásában kapott azonosító számát, továbbá a működési engedélye(i) számát;

j) a külön jogszabály szerint gyógyászati segédeszköznek minősülő termék forgalmazására, kölcsönzésére, javítására irányuló tevékenység esetén azt, hogy sorozatgyártású, egyedi méretvétel alapján készült vagy méretre igazított segédeszközt fog forgalmazni, kölcsönözni, illetve javítani;

k) a kérelmező KSH törzsszámát; l) a külön jogszabályban meghatározott egyéb adatokat tartalmazza

Több szervezeti egységből álló egészségügyi szolgáltató esetén a c)-d) pontokban foglalt adatokat szervezeti egységenként kell feltüntetni.

A kérelemhez csatolandó dokumentumok:

a) ha az egészségügyi közszolgáltatásáért felelős szerv az egészségügyi ellátási kötelezettségét más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel vagy egészségügyi szolgáltatóval kötött megállapodás vagy szerződés útján teljesíti, az erre vonatkozó megállapodás, szerződés (előszerződés),

b) közreműködő egészségügyi szolgáltató igénybevétele esetén a közreműködésről szóló szerződés (előszerződés),

c) az egészségügyi szolgáltatáshoz szükséges tárgyi feltételek -ideértve az ingatlant is -használatának jogcímét igazoló irat,

d) az egészségügyi szolgáltató e tevékenysége során okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítási szerződésének másolata, illetőleg az a nyilatkozat, hogy a felelősségbiztosítási szerződést a működési engedély jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül bemutatja az egészségügyi hatóságnak,

Egyéni egészségügyi vállalkozás iránti kérelemhez a fentiekben meghatározott dokumentumok mellett mellékelnie kell az orvosok, illetőleg az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartásába vételéről szóló igazolvány, -és ha ez nem tartalmazza -a szakképesítést igazoló okirat hiteles másolatát.

A dokumentumok benyújthatók eredetiben vagy hiteles másolatban vagy eredeti bemutatása mellett fénymásolatban.

Az engedélyzési eljárás során az egészségügyi hatóságnak az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges -külön jogszabályban meghatározott -minimumfeltételek meglétének vizsgálata esetében mérlegelési jogköre nincs.

Hogyan történik az ügyintézés?

A hatóság a megadott adatok alapján, szükség esetén helyszíni szemle tartása után dönt az engedély megadásáról. A helyszíni szemle során a hatóság vizsgálja a személyi és tárgyi minimumfeltételek meglétét, az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges helyiségek szakmai és közegészségügyi megfelelőségét, továbbá, hogy a szolgáltató rendelkezik-e a szolgáltatáshoz szükséges egyéb hozzájárulásokkal, engedélyekkel.

Ha ez egészségügyi szolgáltató közreműködőt kíván igénybe venni, a hatóság a közreműködőnél is ellenőrizheti a jogszabályban meghatározott tárgyi feltételek meglétét, továbbá vizsgálja, hogy a közreműködő bevonása nem veszélyezteti-e az egészségügyi szolgáltatás folyamatosságát, biztonságát, színvonalát.

A működési engedélyezési eljárásban szakhatóság nem működik közre.

Az ügyintézési határidő 30 nap. Az ügyintézési határidő meghosszabbításáról, kezdetéről, az ügyintézési határidőbe nem beszámítható időtartamokról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezik.

A hatósági eljárásban másik ügyintéző kijelölésére a Ket. 42. –43. §-aiban foglaltak – kizárásra vonatkozó rendelkezései -szerint van lehetőség.

Másik ügyintéző kijelölésére kizárási ok (az ügyintéző, illetve a vezető saját és hozzátartozója ügyének intézésében nem vehet részt, továbbá az eljárásban nem vehet részt ügyintézőként az, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos, elfogulatlan megítélése, másodfokú döntés előkészítésében, meghozatalában nem vehet részt az, aki az elsőfokú döntés előkészítésében, meghozatalában részt vett, az ügyben tanúvallomást tett, hatósági közvetítőként, tanúként, ügyfél képviselőjeként vagy szakértőként járt el) fennállása esetén van lehetősége az eljáró hatóság vezetőjének (illetve felhatalmazás alapján a belső szervezeti egység vezetőjének). Kizárási okot az ügyintézőnek, illetve vezetőnek kötelessége bejelentenie. Kizárási okot ügyfél is bejelenthet. A felügyeleti szerv jelöli ki az ügyintézőt, ha a hatóságnál nincs másik, megfelelő szakképzettséggel rendelkező dolgozó, ha a kizárási ok a hatóság vezetőjével szemben merül fel, vagy a hatóság vezetője az elfogultságot az egész szerv tekintetében bejelenti.

Az eljárásért az 50/1996. (XII. 27.) NM rendelet 1. számú melléklete III.2.1. pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjat (27 400,-Ft.) az eljárás megindításakor kell megfizetni postai befizetéssel vagy átutalással. A díj megfizetését a kérelem benyújtásakor igazolni kell. A befizetés megtörténte a postai feladóvevény, illetve az átutalást bizonyító bankkivonattal igazolható.

Az ÁNTSZ hatósági ügyintézésében alkalmazandó hatályos jogszabályok:

-az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

-a biztonságos és gazdaságos gyógyszer-és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény

-az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet

-60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről

-az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996. (VII. 26.) NM rendelet

-a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló 11/1997. (V. 28.) NM rendelet

-a közforgalmú, fiók-, és a kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet

-a betegszállításról szóló 19/1998. (VI. 3.) NM rendelet

-a mentésről szóló 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet

-az egynapos sebészeti és a kúraszerűen végezhető ellátások szakmai feltételeiről szóló 16/2002. (XII. 12.) ESzCsM rendelet

-az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról szóló 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelet

-gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeiről szóló 7/2004. (XI. 23.) EüM rendelet

-az emberi vér és vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokról, valamint ezek egyes technikai követelményeiről szóló 3/2005. (II. 10.) EüM rendelet

ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály