orszagos_intezetek.png
gyermekalapellatas_hu.png
egeszseg_hu
banner_egeszsegfejlesztes_folyoirat.png
Méregközponti bejelentés
norveg_vedono.png
Főoldal » Felső menü » Rólunk » Sajtó » Archívum

Tisztelt Látogató!

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Kérjük, hogy a dokumentumra való hivatkozást megelőzően az ÁNTSZ központi (www.antsz.hu), valamint az országos intézetek honlapjainak aktuális tartalmakat megjelenítő oldalain szíveskedjen tájékozódni.

A környezeti szennyezők az emberi szervezetből is kimutathatók

2012.12.27. Nyomtatás
Twitter
Magyarországon az átlagosnál jobb eredményeket hozott egy európai kutatás

Az aktív illetve a passzív dohányzás az egyik legsúlyosabb kockázati tényező az emberi szervezetből kimutatható káros kémiai anyagok szempontjából, az alapozó arcfestékek gyakori használata pedig a higany koncentrációjának növekedéséhez vezethet – többek között ez derült ki abból az európai szintű kutatásból, amelyben az Országos Környezetegészségügyi Intézet is részt vett. Európában közel négyezer főtől, hazánkban százhúsz 6-11 éves korú gyermektől és édesanyjuktól vettek vizelet- és hajmintát, hogy kiderítsék: a különböző kémiai hatások milyen kockázatot jelenthetnek az egészségre.

Megszokott, hogy az embert érő külső környezeti hatásokat a levegőből, vízből, talajból vett minták alapján értékelik. Azonban a különböző káros anyagok a szervezetben is felhalmozódhatnak, ugyanakkor ezek kutatására korábban kevesebb figyelmet fordítottak. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) ezért kapcsolódott be az EU ún. humán biomonitoring (HBM) programjába. A HBM vizsgálatok során a vérből, vizeletből, nyálból vagy akár a hajból vesznek mintákat, és meghatározzák a szervezetbe jutott kémiai anyagok illetve lebomlási termékeik mennyiségét. Az eredmények alapján elemzik, hogy a kémiai hatások milyen kockázatot jelenthetnek az egészségre. A folyamat – más vizsgálatokkal együtt – segíthet eldönteni, hogy az emberi szervezetet érő környezeti hatások szintje még elfogadható-e vagy beavatkozásra van szükség. Emellett fontos eszköz az ártalmak azonosításában és megelőzésében is.

Az OKI kutatásai több mint húszéves múltra tekintenek vissza, ennek folyományaként vettek részt az Európai Unió által támogatott, DEMOCOPHES (DEMOnstration of a study to COordinate and Perform Human biomonitoring on a European Scale) projektben. A most lezárult kutatás során 17 európai országban végeztek összehangolt kutatást azonos módszerekkel és azonos forgatókönyv alapján. Ez biztosította, hogy az eredmények összehasonlíthatók legyenek. A vizsgálatsorozat eredményét a közelmúltban tették közzé.

Közel kétezer 6-11 éves korú gyermektől és édesanyjuktól vettek haj- és vizeletmintát, vagyis összesen négyezet főtől. A levegőből, a vízből, az élelmiszerekből és fogyasztási cikkekből, illetve az életmódból származó veszélyes kémiai anyagok szintje nagy különbséget mutatott attól függően, hogy a vizsgált emberek hol élnek Európában.

Hazánkban összesen 120 gyermek és édesanya mintáját elemezték. A kutatásban résztvevő 17 európai ország közül Magyarországon volt a legalacsonyabb a haj higanytartalma. A kadmium esetében már árnyaltabb képet kaptak: az édesanyák vizeletmintájában alacsonyabb, a gyermekekében azonban az átlagnál magasabb, de a nemzetközi irányértékeknél lényegesen alacsonyabb értékeket mértek. Szintén meghaladta az átlagot a mintákban a számos termékben lágyító- vagy oldószerként használt ftalátok anyagcseretermékeinek koncentrációja, de ezek is lényegesen alatta maradtak a nemzetközi irányértékeknek. Az anyák és a gyermekek vizeletmintájának átlagos kotinin (a nikotin lebomlási terméke) tartalma magasabb volt az európai átlagnál.

A szakemberek igyekeztek az okokat is feltárni, ezért kérdőíves felmérést is végeztek. Kiderült, hogy a haj higanytartalma magasabb abban az esetben, amikor valaki gyakran használ kozmetikai alapozó arcfestéket. A vizelet kadmium tartalma egyfelől az életkorral függ össze, de ebből a szempontból kockázati tényezőt jelent a dohányzás is. A cigaretta emellett a kotinin szintet is befolyásolja, ráadásul az összefüggés nem csak az aktív dohányosok, hanem a dohányfüstöt elszenvedők körében is kimutatható. A felmérés szerint a minták ftalát tartalma ott volt magasabb, ahol a közelmúltban lakásfelújítást végeztek illetve ahol PVC padló van a lakásban, valamint ebben a tekintetben is összefüggést találtak az alapozó arcfestékek gyakori használatával.

Fontos kiemelni, hogy a jelenleg érvényes egészségügyi irányértékekhez viszonyítva a hajmintákban mért higany illetve a vizeletmintákban kimutatott kadmium és ftalát értékek esetében sem találtak aggodalomra okot adó magas szinteket. Ugyanakkor a nikotin lebomlási terméke, a kotinin vizeletben mért mennyisége arra utal, hogy több európai országban a gyermekek jelentős hányada még mindig kénytelen szenvedni a dohányfüsttől, ezzel együtt pedig a passzív dohányzás okozta ártalmaktól. A vizsgálat eredményei rávilágítottak több olyan környezeti hatásra, amelyek kiküszöbölésével csökkenteni lehet a lakosság, különösen a gyermekek kitettségét a kémiai anyagoknak, illetve arra is, hogy hol vannak még további teendők a megelőzés érdekében.

További információk:
www.democophes.hu
www.eu-hbm.info

Országos Környezetegészségügyi intézet
ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
www.antsz.hu