orszagos_intezetek.png
gyermekalapellatas_hu.png
egeszseg_hu
banner_egeszsegfejlesztes_folyoirat.png
Méregközponti bejelentés
norveg_vedono.png
Főoldal » Felső menü » Rólunk » Sajtó » Archívum

Tisztelt Látogató!

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Kérjük, hogy a dokumentumra való hivatkozást megelőzően az ÁNTSZ központi (www.antsz.hu), valamint az országos intézetek honlapjainak aktuális tartalmakat megjelenítő oldalain szíveskedjen tájékozódni.

Kis csípés – nagy veszély

2014.04.07. Nyomtatás
Twitter
Egészség Világnap 2014: Vektorok útján terjedő betegségek

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) minden évben április 7-én ünnepli az Egészség Világnapját. Idén a vérszívó ízeltlábúak (pl. szúnyog, kullancs), azaz vektorok útján terjedő betegségekre szeretnék felhívni a figyelmet, mert világszerte évente több mint egy milliárd ember fertőződik meg, és ebből 1 millió ember meghal a vérszívó ízeltlábúak útján terjesztett betegségek következtében. Ezért az idei Világnap jelmondata a „Kis csípés – nagy veszély”.

A WHO Európai régiójában élő embereket sem kímélik a vektorok útján terjedő betegségek, évente 77 000 európai lakosnál jelentkeznek. 1990 és 2010 között több mint 1,5 millió európai lakos betegedett meg szúnyogok, törpeszúnyogok és kullancsok csípése miatt.

  • A WHO Európai Régiójában manapság egzotikus betegségek, például a chikungunya-láz járványainak kitöréséről számolnak be.
  • Újra megjelentek az Európából több mint 60 éve eltűnt dengue-láz helyi átvitellel terjedő esetei.
  • A helyi szinten megjelenő malária felszámolása terén elért gyors előrelépés ellenére az elmúlt években helyi járványokról számoltak be, és továbbra is magas a behurcolt esetek száma.
  • A régióban régóta jelen levő egyes betegségek – pl. a leishmaniázis és a Lyme-kór – egészségügyi hatása és földrajzi elterjedése növekedést mutat.

„Egyértelmű a figyelmeztető jelzés az Európai Régió számára, hogy a vektorok útján terjedő betegségek a következő években terjedhetnek és intenzívebbé válhatnak. Ezt a globalizált utazás és kereskedelem, valamint a növekvő európai urbanizáció és a klímaváltozás teszik lehetővé – mondta Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója. – Történelmi adatok igazolják, hogy a terjedés megelőzésére és a terjedés elleni védekezésre irányuló, célzott és határozott erőfeszítések segítségével féken tarthatjuk vagy akár teljesen fel is számolhatjuk ezeket a betegségeket. Ellenkező esetben visszatérhetnek, és újra meg is vethetik a lábukat Európában. Most nem lankadhat az éberségünk.”

A szúnyogok és kullancsok által terjesztett betegségek veszélyei

Maláriát, dengue-lázat és chikungunya-lázat hurcolnak vissza a régióba az olyan országokból hazatérő utazók, amelyekben adott helyen járványos méretekben előforduló betegségek fordulnak elő.

Míg sok európai polgár távoli területek betegségének gondolja a maláriát, 2013-ban 5000 esetet hurcoltak be Európába. Ezzel szemben a helyi átvitel miatt jelentkező esetek száma drámai csökkenést mutat: 1995-ben 90 712, 2013-ban pedig csak 37 ilyen eset volt. A behurcolt esetek és a közelmúlt járványai rámutatnak, hogy a malária újra megjelenhet a korábban attól mentes területeken, ami veszélyezteti a régió azon célkitűzését, hogy ezt a betegséget 2015-ig felszámolják.

A globalizáció, a kereskedelem és az utazás egyre növekvő léptéke, a folyamatos urbanizáció és a környezet/éghajlat változása hozzájárul ahhoz, hogy az Aedes nembe tartozó szúnyogok – a dengue- és a chikungunya-láz vektorai – bekerüljenek a WHO Európai Régiójába, és ott megtelepedjenek. Fennáll a betegség helyi átvitelének kockázata azokon a területeken, ahol ezek az invazív szúnyogok megtelepedtek vagy újra megjelentek.

Európában jelenleg a dengue-láz járványának veszélye fenyeget; 2010-ben első alkalommal Franciaországban és Horvátországban számoltak be a kórokozó helyi átviteléről, és három másik Európai országban észleltek behurcolt eseteket. 2012-ben a dengue-láz első járványát a Portugáliához tartozó Madeira-szigeteken figyelték meg – ez 2000-nél is több esetet eredményezett. A chikungunya-lázat hordozó szúnyogok az első európai járványt 2007-ben, Olaszországban idézték elő, csaknem 200 esettel.

A nyugat-nílusi láz megbetegedés 1950 óta van jelen az Európai Régióban, de az utóbbi években egyre több ország jelenti járványok előfordulását, 2013-ban Magyarországon is 31 esetet regisztráltak.

A Lyme-kór a leggyakoribb vektorok útján terjedő betegség az Európai Régióban, az elmúlt két évtizedben 360 000 esetet jelentettek, míg évente 5000-12000 kullancsencephalitis esetről számolnak be.

A vektorok és betegségek elleni védekezés három szakasza

A vektorok felügyelete és az ellenük való védekezés, valamint az embereknél jelentkező esetek korai észlelése nélkülözhetetlen a szúnyogok ismételt behurcolásának és megtelepedésének, valamint az általuk hordozott betegségek terjedésének megelőzéséhez. Ez három fő szakaszból áll:

  1. A vektor elleni védekezés. Ez a vektor behurcolásának, megtelepedésének és terjedésének megelőzését, valamint annak korai észlelését és féken tartását jelenti. Kulcsfontosságú a kockázatokról szóló kommunikáció és a közösség mobilizálása.
  2. A betegség megelőzése. Amennyiben a kórokozókat hordozó rovarokat behurcolták és azok megtelepedtek, a járványkitörések megelőzése érdekében az invazív szúnyogok, kullancsok vagy törpeszúnyogok ellen felügyeleti és védekező intézkedéseket kell tenni, a kockázatnak kitett populációban végzett betegségfelügyelettel összehangolva.
  3. A terjedés korlátozása. A nagyobb járványok kitörésének elkerülése érdekében, különösen az újonnan érintett területeken, a lakosság tájékoztatása, az egészségügyi szakemberek tudatosságának növelése és a megfelelő laboratóriumi háttér kulcsfontosságú a vektorok útján terjedő betegségek korai diagnosztizálásához és eredményes kezeléséhez.

A szúnyogok által hordozott betegségek elleni küzdelem közös európai keretei

Az európai országok 2013 végén egy új hétéves keretet fogadtak el az Európai Régióra vonatkozóan[1] az invazív szúnyogok felügyeletének és féken tartásának javítása, valamint az újonnan megjelenő betegségek megelőzése és az ellenük való védekezés érdekében. A WHO Európai Regionális Irodája partnereivel – egyebek közt az Európai Bizottsággal, az Európai Szúnyogirtó Szövetséggel (EMCA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) – együttműködve törekszik a problémával kapcsolatos tudatosság növelésére, és támogatja az országokat ennek kezelésében.

A WHO Európai Regionális Iroda honlapján bővebb információt találhat angol nyelven a vektorok útján terjedő betegségekkel és az Egészség Világnappal kapcsolatban:

Magyarországi adatok: Országos Epidemiológiai Központ http://www.oek.hu/oek.web?to=2195nid=926pid=1lang=hun


[1]Az invazív szúnyogvektorok és a vektorok útján terjedő, újonnan megjelenő betegségek felügyeletére és az ellenük való védekezésre irányuló regionális keret, 2014–2020. Koppenhága: a WHO Európai Regionális Irodája; 2013 (http://www.euro.who.int/en/health-topics/communicable-diseases/vector-borne-and-parasitic-diseases/publications/2013/regional-framework-for-surveillance-and-control-of-invasive-mosquito-vectors-and-re-emerging-vector-borne-diseases,-20142020).

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
www.antsz.hu