orszagos_intezetek.png
gyermekalapellatas_hu.png
egeszseg_hu
banner_egeszsegfejlesztes_folyoirat.png
Méregközponti bejelentés
norveg_vedono.png
Főoldal » Felső menü » Rólunk » Sajtó » Archívum

Tisztelt Látogató!

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Kérjük, hogy a dokumentumra való hivatkozást megelőzően az ÁNTSZ központi (www.antsz.hu), valamint az országos intézetek honlapjainak aktuális tartalmakat megjelenítő oldalain szíveskedjen tájékozódni.

Mit kell tudni a vörösiszapról?

2010.10.05. Nyomtatás
Twitter

Háttéranyag
2010. október 5.

A vörösiszap az alumíniumgyártás során, a bauxit magas hőmérsékleten és nyomáson történő lúgos – általában nátrium-hidroxidos – feltárása után visszamaradó hulladék. Összetételét a kibányászott bauxit tulajdonságai és a kezelés során keletkező, illetve hozzáadott és visszamaradó anyagok határozzák meg. A deponálásra kerülő10-30 % szárazanyagtartalmú, magas ionerősségű hulladék pH-ja 12-13 körüli, azaz erősen maró tulajdonságú.

A vörösiszap fő alkotói:

Al2O3 10-20 %

SiO2 3-50 %

Na2O 2-10 %

CaO 2-8 %

TiO2 0,5-2 %

A vörös színt adó vastartalmú kőzetek (30-40 %) mellett még K, Cr, V, Ni, Ba, Cu, Mn, Pb és Zn jelenlétével kell számolni.

Az Országos Közegészségügyi Intézet korábbi vizsgálatai (1987.) szerint az Ajkán keletkezett vörösiszap jellemzői az alábbiak:

Vörösiszap vizsgálati eredményei

Vizsgált komponens

Vörösiszap

Nedvességtartalom, %

30,2

Izzítási veszteség, %

8,9

C %

0,11

HNO3-as kivonatból

 

Cu mg/kg

23

Cr mg/kg

8,0

Ni mg/kg

29

Pb mg/kg

13

Cd mg/kg

0,0

Zn mg/kg

11

As mg/kg

4,3

Vizes kivonatból

 

pH

11,8

Vezetőképesség µS/cm

1075

Fmg/kg

19,5

Ökotoxikológiai vizsgálatok eredményei

Alkalmazott teszt

Vizes

DMSO-s

 

1:10-es kivonat negatív hígítás mértéke

Daphnia

5

50

Hal

3

20

Csíranövény

10

50

Alga

10

10

Az OKI vizsgálatok eredményei kiugró fémszennyezettséget nem jeleztek, a toxikus fémek koncentrációi alatta vannak a jelenleg érvényes talaj határértékeknek (6/2009.(IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet).

A hulladék vizes kivonatának pH-ja 11,8 volt, ami erős maró hatást jelez. A vizes kivonat alapján számított fluortartalom koncentráció nem magas.

Az ökotoxikológiai vizsgálatok eredményei a vizes kivonatokban alacsonyabb, míg a dimetil-szulfoxidos (DMSO-s) kivonatokban magasabb mértékű ökotoxicitást mutattak.

A veszélyes hulladékok besorolását szabályozó, 98/2001. (VI. 15.) Korm. Rendelet 1.sz. melléklet E.) 2.2.3 figyelembe vételével a vizes és DMSO-s kivonatokkal kapott ökotoxicitási értékek a veszélyes hulladék besorolási szint alatt maradtak mindegyik teszt esetében.

A vörösiszap hulladék humán és környezeti veszélyességét erősen maró tulajdonsága okozza, ami pl. a bőrfelületet károsítva más szennyezők káros hatásait is felerősítheti.

 

Irodalom:

Horváth A., Szabados M., Pápai D., Virágh Z., Schiefner Kálmán:

A legfontosabb ipari szennyező források jellege Ajkán és Pápán

Egészségtudomány (31) 111-122. (1987.)

 

ÁNTSZ Országos Környezetegészségügyi Intézet

ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
www.antsz.hu