orszagos_intezetek.png
gyermekalapellatas_hu.png
egeszseg_hu
banner_egeszsegfejlesztes_folyoirat.png
Méregközponti bejelentés
norveg_vedono.png
Főoldal » Felső menü » Rólunk » Sajtó » Archívum

Tisztelt Látogató!

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Kérjük, hogy a dokumentumra való hivatkozást megelőzően az ÁNTSZ központi (www.antsz.hu), valamint az országos intézetek honlapjainak aktuális tartalmakat megjelenítő oldalain szíveskedjen tájékozódni.

Csak ott, oda és akkor világítsunk, ahol és amikor szükséges

2012.08.22. Nyomtatás
Twitter
Új szabályozás lépett életbe a fényszennyezés visszaszorítására

A fényszennyezésnek (éjjeli fényterhelésnek) napjainkban már mélységeiben is egyre jobban ismertek az orvosi, ökológiai és csillagászati következményei. A hazai jogi szabályozásban mostanáig csak a természet védelméről szóló törvényben létezett utalás a fényszennyezésre. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet augusztusban életbe lépett módosítása a fényszennyezés döntő forrását adó településekre koncentrál.

Egyre több tanulmány kapcsolja össze egyes daganatos megbetegedések előfordulását az embert éjszaka érő fénnyel. Főként a kék színű fény, akár a csukott szemhéjon áthatolva is, gátolja az ún. melatonin hormon termelődését. E hormonnak több ráktípusra közvetlenül tumorgátló hatása van, határozott immunrendszer-erősítő és igen erős antioxidáns szerepe mellett. Fényszennyezés esetén a melatonin ezen hatásai kiesnek. Kutatások szerint mindennek szerepe lehet a mell-, prosztata- és vastagbélrák kialakulásában. A fényszennyezéssel kapcsolatos vizsgálatok mutattak rá arra, hogy a felgyorsuló öregedés, az elhízás, a cukorbetegség, továbbá sok olyan más megbetegedés, amely a nyugodt alvás hiányára vezethető vissza, összefüggésben állhat a felesleges éjszakai világítással is.

Közvilágításra vitathatatlanul szükség van, díszkivilágítás nélkül a mai települések szinte elképzelhetetlenek. Ugyanakkor az elmúlt években – szabályozás hiányában – sok olyan megoldás született, amelyek megfogható cél nélkül, feleslegesen világítják meg az éjszakai égboltot. Az új szabályozás fényszennyezőnek minősít minden olyan mesterséges, zavaró fényt, ami a horizont fölé vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába, illetve nem a megfelelő időszakban világít. Ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését, káros élettani és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is. A rendelet ugyan nem tartalmaz konkrét határértéket, mégis arra kell törekedni, hogy a nem megfelelő helyen és irányba kibocsátott fénymennyiség elhanyagolható mértékű legyen. Kifejezetten rossz példák ebből a szempontból a szórakozóhelyek által előszeretettel használt, az égboltra irányított reflektorfények ugyanúgy, mint a járdákba, szökőkutakba épített, felfelé világító fényvetők vagy az indokolatlanul erős fényreklámok.

A fennmaradó fényszennyezés káros hatásainak megelőzésére egyszerű, egyéni eszközök is rendelkezésre állnak. Ilyenek például a jól záródó vastag függönyök, redőnyök vagy a különböző szemvédők.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet augusztusban életbe lépett módosítása jelentős előrelépést jelent a fényszennyezéssel kapcsolatos jogi szabályozásban. Több szervezet – köztük az MEE Világítástechnikai Társaság, a Magyar Csillagászati Egyesület, a Magyar Építész Kamara és az Országos Környezetegészségügyi Intézet – természetvédő és biológus szakemberekkel karöltve több mint egy évtizede dolgozik azon, hogy a fényszennyezés problémájára jogszabályi szinten is felhívják a figyelmet.

Országos Környezetegészségügyi Intézet

ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály