orszagos_intezetek.png
gyermekalapellatas_hu.png
egeszseg_hu
banner_egeszsegfejlesztes_folyoirat.png
reach_2018_2.png
norveg_vedono.png
Főoldal » Felső menü » Rólunk » Sajtó » Sajtóközlemények

Erősödő migráció: járványügyi kockázat van, járványveszély egyelőre nincs

2015.08.24. Nyomtatás
Twitter
Az alapvető higiénés szabályok betartása segíthet elkerülni a fertőzéseket

Az illegális határátlépők által hátrahagyott, adott esetben vérrel, testváladékkal szennyezett ruhadarabokat, eszközöket, tárgyakat csak gumikesztyűben szabad megfogni, majd lehetőség szerint el kell égetni. A civil, önkéntes segítők számára különösen fontos, hogy betartsák az általános higiénés szabályokat, melyek közül a legfontosabb az alapos szappanos kézmosás, illetve az alkoholos kézbedörzsölők használata. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat értékelése alapján a hazánkat elérő bevándorlási hullám ugyan egyelőre nem jelent járványveszélyt, de járványügyi kockázatot hordoz magában.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat – feladatellátásának részeként – folyamatosan figyelemmel kíséri a világ járványügyi helyzetét, amelyhez nemzetközi kapcsolatrendszerén keresztül kap segítséget. Ebben meghatározó az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerepe. Ugyan a Magyarország határát átlépő menekültek hazájában vannak olyan fertőző betegségek, amelyek nálunk nem fordulnak elő, de tudni kell azt is, hogy a kiindulási országból – különösen afrikai országból – származó akut (heveny) fertőzések az ideérkezésig már lezajlanak.

A járási tisztifőorvosok által elrendelt szűrővizsgálatok eredményei alapján a hepatitis B (májgyulladás) és a szifilisz (vérbaj) a leggyakrabban előforduló fertőző betegség a bevándorlók között. Találtak továbbá néhány hepatitis C és HIV fertőzött esetet. A felsorolt betegségekről fontos tudni, hogy csak közvetlen (szexuális) érintkezés, illetve vér útján terjednek. Így a magyar lakosság fertőződésének veszélye minimális.

Magyarország területén olyan fertőző megbetegedésekre lehet számítani, amelyek zsúfolt helyeken, a kívánatos higiénés viszonyokat, illetve higiénés kultúrát el nem érő közegben egyébként is kockázatot jelentenek. Ilyenek a különböző gyomor-bélrendszeri tüneteket (hányást, hasmenést) okozó vírusok, baktériumok, továbbá az ún. ectoparazitosisok (rühesség, tetvesség). A felsorolt kórokozók jellemzően kontakt úton (pl. szennyezett kéz) és a szájon át a szervezetbe jutva okoznak fertőzést. Mivel a Magyarország határát átlépő menekültek és hazánk lakossága között gyakorlatilag nincs érintkezés, ezért az ezzel összefüggő kockázat is alacsony. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a menekültekkel kapcsolatba kerülő hatóságok – saját hatáskörükben – munkatársaik számára biztosítják a megfelelő védőfelszerelést, illetve megtették a szükséges óvintézkedéseket.

A fertőzések megelőzése érdekében feltétlenül fontos betartani az alapvető higiénés szabályokat, ami különösen fontos a civil segítők, önkéntesek esetében. A rendszeres, alapos kézmosás, az alkoholos kézbedörzsölő szerek használata megfelelő védelmet nyújthat.

Annak, aki elsősegélyt nyújt (függetlenül az esetben érintettek állampolgárságától, státuszától), tisztában kell lennie azzal a kockázattal, amit e tevékenység jelent, és ennek megfelelően kell cselekednie. Ha nincs lehetőség védőeszköz (pl. gumikesztyű) viselésére, fokozott óvatossággal kell eljárni, hogy a sérültet ellátó ne szenvedjen balesetet. Ha az illető az elsősegélynyújtás során megsérült, kezén vágás keletkezett, melyen keresztül szervezetébe bejuthatott az ellátott személy vére, orvoshoz kell fordulni. Az orvos a sérülés ellátása mellett kockázatértékelést is végez, ami alapján felmérhető, hogy fertőződhetett-e a védőeszközt nem használó személy, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

Ki kell azonban emelni azt is, hogy ép bőrön keresztül a vérben vagy a testváladékokban található kórokozók nem jutnak be a szervezetbe.

Ha ismeretlen eredetű vérrel, váladékokkal szennyezett textília, tárgy elmozdítása szükséges, akkor a gumikesztyű használata biztonsággal megóv a vérrel való közvetlen érintkezéstől. Az ismeretlen mikroorganizmusokkal szembeni leghatásosabb védekezési lehetőség az adott tárgyak, illetve az ezekkel kapcsolatba kerülő eszközök elégetése lehet. Ha a véres eszköz vagy tárgy használatára a továbbiakban is szükség van, akkor azt fertőtleníteni kell. A textíliák, valamint a mosható tárgyak, felületek fertőtlenítésére kiválóan alkalmas a hipó vagy más kiskereskedelmi forgalomban kapható klórtartalmú fertőtlenítő szer, ha azt a használati utasításban foglaltaknak megfelelően alkalmazzák.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat minden, a szokásostól eltérő helyzetet fokozott figyelemmel kísér, így a rendkívüli mértékben megnövekedett migrációból adódó feladatok ellátását is. Ennek megfelelően – a lakosság érdekeit szem előtt tartva – folyamatosan figyelemmel kíséri a változásokat, és ha szükséges azonnali lépéseket kezdeményez.

ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
www.antsz.hu