orszagos_intezetek.png
gyermekalapellatas_hu.png
egeszseg_hu
nefi_folyoirat_2.png
reach_2018_2.png
norveg_vedono.png
Főoldal » Felső menü » Rólunk » Sajtó » Sajtóközlemények

Ivóvízjárványok járványügyi jellemzői

2016.06.30. Nyomtatás
Twitter

Tájékoztatás az Ukrajnai bélhurut-járvány kapcsán

A sajtóhírekben megjelent, Ukrajnában előfordult bélhurut-járvány kapcsán, az ÁNTSZ – Országos Tisztifőorvosi Hivatala, az alábbi tájékoztatást adja.

A műszaki hibák illetve természeti katasztrófák következtében kialakuló vízjárványokban, melyek során a legtöbbször emberi fekáliával szennyeződtek a vízhálózatok, általában nem egy, hanem több kórokozó együttesen okozta a járványt, hisz a humán székletben megtalálható számtalan kórokozó egyszerre terjedt a szennyezett vízzel. Az ún. polietiológiás vagyis több tényező együttes jelenlétét feltételező járványok elhúzódó lefolyásúak, még akkor is, ha csak rövid ideig tartózkodik a vízhálózatban a szennyezett ivóvíz, és rövid időn belül sikerül biztonságos vízellátást biztosítani (vízforralás elrendelésével, zacskós, tartályos víz biztosításával). A szennyezett víz egyszeri fogyasztása esetén is először a rövid lappangási idejű megbetegedések (pl. calicivírus által okozott gyomor-bélhurut) jelentkeznek, majd a hosszabb lappangási időt követően újabb betegségek alakulhatnak ki (pl. „A” típusú májgyulladás – lappangási idő 15-50 nap) ugyanannak a szennyezett víznek a fogyasztása következtében. Így várható, hogy a jelenleg zajló vízjárványban is újabb betegségek jelentkeznek újabb hullámokban a szennyezett vizet széles körben, nagy számban fogyasztott ukrajnai lakosok körében.

Vízjárvány során akkor is nagy számban fordulhat elő egy fertőző betegség, ha egyébként az adott betegség szezonja máskor van (a calicivírus által okozott gyomor-bélhurutnak a téli hónapokban, az A típusú májgyulladásnak nyár végén-ősszel).

Az Ukrajnában történt bélhurut-járvány nem veszélyezteti a magyar lakosságot, mivel földrajzilag távol történt, és a hazai turisták által nem igen látogatott területen alakult ki.

Ugyanakkor mindenképpen jelzésértékű, hogy hazánk egyik közvetlen szomszédjánál ilyen helyzet alakult ki. Igaz, hogy az ivóvízhálózat esetleges szennyeződése műszaki hibák és természeti katasztrófák esetén gyakori probléma, de az ezek megoldására hozott intézkedéseknek, hatékonyaknak és szakmailag megkérdőjelezhetetlennek kell lenniük. Magyarországon ez az ÁNTSZ feladata. A Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál állnak rendelkezésre együttesen azok az eszközök és szakértelem, amely lehetővé teszi az azonnali reakciót és a kárenyhítést egy veszélyhelyzet esetén, valamint a társhatóságokkal együttműködve biztosítja lakosság részére a biztonságos ivóvízellátást.

Ukrajnában az addig központosított egészségügyi hatósági intézményeket felszámolták és azt a közigazgatási rendszerükhöz integráltan megyénként szervezték. Ennek következményeként rendszerszintű problémák léptek fel. Nem véletlen, hogy az újságcikkekben a helyi polgármestert említik, hiszen a helyi közegészségügyi szervek a beolvasztásuk után, nem tudják megoldani az egységes, egész régióra vagy egész országra kiterjedő problémakezelést.

Ukrajnában ennek az átszervezésnek már megmutatkoztak a hátrányai, akár ennek a járványnak, akár a Kárpátaljai oltóanyaghiánynak a kapcsán, amelyről nemrégiben Kárpátalja utolsó tisztifőorvosa számolt be, aki jelenleg a megyei egészségügyi főosztály vezetője. Ennek következményeként nem tudják rendszer szinten megszervezni az oltásokat, nem működnek a nyilvántartások az átoltottakról és nem tudják megfelelően diagnosztizálni a fertőzőbetegségeket, mert nem működik megfelelő színvonalú laboratórium.

Az ivóvíz által terjesztett járvány Magyarországon ritka esemény. Az elmúlt tíz évben  öt alkalommal történt a lakosság kisebb-nagyobb hányadát érintő esemény az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint.

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
www.antsz.hu