orszagos_intezetek.png
gyermekalapellatas_hu.png
egeszseg_hu
banner_egeszsegfejlesztes_folyoirat.png
Méregközponti bejelentés
norveg_vedono.png
Főoldal » Felső menü » Témáink » Veszélyhelyzetek » Hőségriasztás

Hőséghullámok idejére: a legfontosabb tudnivalók

2013.06.18. Nyomtatás
Twitter
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján

 Tartsa otthonát hűvösen

  • Próbálja hűvösen tartani a lakóterületét. Ellenőrizze a szobahőmérsékletet 08:00 és 10:00 óra között, 13:00 órakor és este 22:00 óra után. Ideális esetben a szobahőmérsékletet 32oC alatt kell tartani nappal és 24oC alatt éjszaka. Ez különösképpen fontos a csecsemők és a 60 év fölöttiek számára, továbbá olyan személyek esetében, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek.
  • Használja az éjszakai levegőt otthona lehűtésére. Nyissa ki az ablakot és zsalut éjszaka illetve kora reggel, amikor a külső hőmérséklet alacsonyabb (amennyiben biztonságos az ablakot nyitva tartani).
  • Csökkentse a lakáson vagy házon belüli hőforrásokat. Nappalra zárjon be minden ablakot és zsalut, (amennyiben rendelkezésre állnak), különös tekintettel azokra, amelyek kelet-dél irányába néznek. Kapcsolja ki a mesterséges világítást és annyi elektromos berendezést, amennyit csak lehetséges.
  • Tegyen árnyékolókat, sötétítő függönyöket, drapériákat vagy redőnyöket az ablakokra amelyeket reggeli vagy délutáni napsütés ér.
  • Akasszon ki nedves törölközőket, hogy lehűtse a szoba levegőjét. Vegye figyelembe, hogy ezzel együtt a szoba levegőjének páratartalma is növekszik.
  • Amennyiben a lakhelye légkondicionált, csukja be az ajtókat és az ablakokat és takarékoskodjon a nem szükséges elektromossággal, hogy hűvösen tartsa magát, továbbá hogy az áramszolgáltatásban se legyen fennakadás. Ezáltal az egész közösséget érintő áramkimaradás kockázatát is csökkenti.
  • Az elektromos ventillátorok enyhítő érzést adhatnak, de amikor a belső hőmérséklet 35oC fölötti, a ventillátorok működtetésével már nem előzhetők meg a hőséggel összefüggő tünetek. Fontos a folyadékbevitel!

 Tartsa kint a hőséget

  • Tartózkodjon otthona leghűvösebb szobájába, különösen éjszaka.
  • Amennyiben otthonának hűvösen tartása nem lehetséges, töltsön napi 2-3 órát egy hűvös helyen (például egy légkondicionált nyilvános épületben).
  • Kerülje a szabadban tartózkodást a nap legmelegebb időszakában.
  • Kerülje a megerőltető fizikai tevékenységeket, amennyiben ez lehetséges. Ha megerőltető fizikai tevékenységet kell végeznie, akkor tegye azt a nap leghűvösebb időszakában, ami általában reggel 4 és 7 óra között van.
  • Maradjon árnyékos helyen.
  • Ne hagyjon gyerekeket és állatokat leparkolt járművekben.

Tartsa testét hidegen és fogyasszon megfelelő mennyiségű folyadékot

  • Vegyen langyos zuhanyokat és fürdőket. Alternatív megoldás a hideg borogatás, nedves törölközők használata, lábáztatás stb.
  • Viseljen természetes anyagokból készült könnyű, bő ruhákat. Amennyiben a szabadba megy, viseljen széles karimájú kalapot vagy sapkát és napszemüveget.
  • Használjon könnyű ágyneműt és takarókat. Lehetőleg ne használjon párnákat, hogy elkerülje a meleg megrekedését.
  • Igyon rendszeresen, de kerülje az alkoholt és a túl sok koffeint és cukrot.
  • Egyen kis adagokat és egyen gyakrabban könnyen emészthető lédús ételeket, sok zöldséget, gyümölcsöt. Kerülje a magas fehérje és zsír tartalmú ételeket.

 Segítsen másoknak

  • Tervezze meg a család, barátok és a sok időt otthon töltő szomszédok ellenőrzését. A sérülékeny embereknek segítségre lehet szükségük a forró napokon.
  • Beszélje meg az extrém hőhullámok kockázatait, a védekezés módját családjával. Mindenkinek tudnia kell, mit kell tenni azokon a helyeken, ahol az idejüket töltik.
  • Amennyiben ismerősei közül valaki veszélynek van kitéve, úgy segítsen neki, hogy tanácsot vagy támogatást kapjon. Az idős vagy beteg, egyedül élő embereket naponta meg kell látogatni.
  • Aki gyógyszert szed, kérdezze meg a kezelőorvost, hogyan befolyásolja a gyógyszer a hőszabályozást és a folyadékegyensúlyt.
  • Képezze magát. Vegyen részt egy elsősegély-tanfolyamon, hogy megtanulja a hőséggel kapcsolatos és más vészhelyzetek kezelését. Mindenkinek tudnia kell, hogyan reagáljon.

Amennyiben egészségi problémája van

  • Tartsa az orvosságokat 25oC alatt vagy a hűtőben (olvassa el a tárolásra vonatkozó utasításokat a csomagoláson).
  • Kérjen orvosi tanácsot, amennyiben állapota krónikus vagy több gyógyszert is szed.

Ha ön vagy mások rosszul érzik magukat

  • Próbáljon segítséget kérni, amennyiben zavartságot, gyengeséget, félelmet érez vagy erős szomjúságérzete vagy fejfájása van. Menjen egy hűvösebb helyre amilyen hamar csak lehet és mérje meg a testhőmérsékletét.
  • Igyon vizet vagy gyümölcslevet, hogy pótolja az izzadással elveszített folyadékot.
  • Pihenjen le rögtön egy hideg helyen, ha fájdalmas izomgörcsei vannak (különös tekintettel a karokra, lábakra vagy alhasi tájékra; gyakran, hosszantartó, hőségben végzett, testedzés után) és fogyasszon leveseket, sós folyadékokat. Orvosi segítségre van szükség, amennyiben a görcsök egy óránál tovább tartanak.
  • Konzultáljon orvosával, amennyiben szokatlan tüneteket észlel, vagy ha a tünetek tartósnak bizonyulnak.

! Ha valamelyik családtagja, vagy valamelyik, ön által segített személy bőre forró, száraz, a beteg zavart vagy görcsöl és/vagy eszméletét elvesztette, hívjon azonnal mentőt/orvost. Amíg segítségre vár, helyezze a személyt hűvös helyre, fektesse le és emelje meg a lábait és a csípőjét. Vegye le a ruházatát és kezdje meg külsőleg hűteni, például hideg borogatást helyezve a nyakra, mellkasra vagy lágyékra, folyamatosan legyezve és locsolva a bőrt. Mérje meg a beteg testhőmérsékletét. Ne adjon be lázcsillapítóz (acetilszalicilsavat vagy paracetamolt). Az eszméletét vesztett személyt helyezze stabil oldalfekvésbe.

A szolgáltatást nyújtóknak

A lakosságnak szolgáltatott információkban szerepeljenek a segélyvonalak, a szociális szolgáltatások, a mentők, a hűvös helyekkel és a közlekedéssel kapcsolatos információk.

Biztosítsák a hűvös helyek elérhetőségét és biztosítsák a veszélynek leginkább kitett emberek aktív segítését.

Forrás: WHO, 2012
Országos Környezetegészségügyi Intézet
ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály